81954. lajstromszámú szabadalom • Membrán akusztikai rezgéseknek vízre való átvitelére vagy ilyeneknek vízből való felvételére

— 2 — A találmány abban áll, hogy a membrán tömegét akként ;

osztjuk meg, hogy szilárdságát azokon a helyeken, ahol meg kellene hajolnia, hogy csomóvonalak ke-5 letkezzenek, lényegesen fokozzuk. A rajzban az 1. ábra oly elektromágneses adókészülék vázlatos hosszmetszete, amely a találmánynak megfelelő membránnal van el-10 látva, a 2. ábra a hozzátartozó membrán homloknézete, a 3. és 4. ábra vázlatos metszetei oly vevőkészülékeknek, amelyeknél a találmány-15 nak megfelelő membrán hangolt alakzattal együttműködik. Az 1. ábrában (A) azon célszerűen hengeralakú tok, amelyről feltesszük, hogy vízzel van körülvéve és amely az adóké-20 szüléket tartalmazza. Az elektromágneses gerjesztőt a (B) elektromágnes alkotja, amely két légrés elválasztotta részből áll. A (B) elektromágnes két része mereven össze van kötve a (CJ és (C2

) töme-25 gekkel és a két tömeg egymással a (D, D) rugalmas rudak révén van összekötve, mely rudaknak összkeresztmetszete akként van megállapítva, hogy a (C,, C2

, D, D, B) rendszer oly rezgő alakzatot alkos-30 son, amely a kívánt adófrekvenciára van hangolva. Az (A) tok homlokfelülete az (E) membránnal van lezárva és a membrán közepére van a (C.,) tömeg és ezzel az 35 egész gerjesztőkészülék felerősítve. A találmány szerint már most a membránnak körgyűrűfelületén, amely az (A) tok pereme és a (C,) tömeg között szabadon marad, sugárirányú (R, R) merevítő-40 bordák vannak kiképezve, amelyek úgy vannak méretezve, hogy a (C2

) tömeg kerületén (ZJ és az (A),tok peremén (Za) zónát hagynak szabadon. Ennélfogva ezeken a helyeken a membránnak hajlító 45 erőkkel szemben csak aránylag kis ellenállása van. Az (R, R) bordák ellenben úgy vannak méretezve, hogy a behajlításukhoz szükséges erők sokkal nagyobb frekvenciának felelnének meg, mint az, amellyel a 50 membrán gerjesztve van. A bordák tehát megakadályozzák azt, hogy a membrán hajlandósága szerint körülbelül a (C2

) tömeg és a membrán széle közötti gyűrű közepén csomóvonalat képezzen, vagyis más 55 szóval a bordák kényszerítik a membránt arra, hogy alaphangját megtartsa, ámbár oly frekvenciával van gerjesztve, amely sokkal nagyobb, mint saját alaphangja. A 3. és 4. ábrán a betűk ugyanazt jelentik, mint az 1. és 2. ábrán. De továbbá a 60 3. ábrán (F) olyan hangvillát jelez, amely az (I) mikrofonnal van kapcsolatban. (P) és (Q) a mikrofonhoz a (K) tömítésen keresztül vezetett kapcsoló vezetékek. A 4. ábrán feltüntetett elrendezésnél rezgő 65 alakzatként a két különálló (mx

) és (m,) tömeg és azt összekötő (S) rugalmas nyél szerepel. Természetesen egyetlen nyél helyett több is alkalmazható. A jelzett feladat leírt megoldása nem 70 tételezi fel szükségképen, hogy a membránnak középső zónáját kell bordákkal megerősíteni. Ez a foganatosítási alak csak az, amely a kitűzött célt, a magashangok elnyomását, legtökéletesebben éri 75 el, mert azokon a helyeken, ahol a bordák vann?k, a membrán tömege kisebb mértékben emelkedik, mint hajlítási szilárdsága. De e célt, bár kisebb mértékben azáltal is elérhetjük, ha a membránt azo. 80 kon a helyeken, ahol hajlítási szilárdságát növelni akarjuk, vastagabbra készítjük. Ilyen membrán is azonos mechanikai gerjesztésre nagyobb akusztikai hatást vált ki, mint az egyenletes falvastagságú 85 membrán. A két foganatosítási alak között csak hatásfok különbségek állnak fenn. Az ismertetett típusú vevő berende. zések azt az előnyt nyújtják, hogy a membrán megállapított rezgésformája követ- 90 keztében, csillapítását egységesen méretezhetjük. A kis tömeg és az egyazon fázisban rezgő felület aránylagosan nagy kiterjedése következtében jelentékenyen növelhetjük a csillapítást. Végül a talál- 95 mánynak megfelelő membránt kombinálva a 4. ábrában ismertetett rezgő alakzattal, úgy a sugárzási csillapítás absolut értékét, mint a sugárzási csillapításnak a hasznos csillapításhoz való viszonyát he- löt lyesen és egyazon típus valamennyi készülékeinél egységesen méretezhetjük. Rendesen, különösen tekintettel a rezgésformának lehetőleg szabályos kiképzésére, a membránnak köralakot adunk. Ha lOc azonban valamely oknál fogva másalakú, tehát pl. négyzetalakú membránt; akarunk alkalmazni, akkor a magashangok elnyomására a megadott eszközt szakszerűen használhatjuk. Kikeressük a IK hangalakzatot, amely a választott gerjesztésnél elsősorban lép fel és akként helyezzük el a bordákat, hogy ezek a keletkező csomóvonalat áthidalják. Ezek tehát négyzetalakú membránnál hasonlóan, HÍ mint a köralakúnál, a középből kiindulva, a kerület felé sugáralakban fognak kifutni.