81929. lajstromszámú szabadalom • Olvasztókemence vas, acél, fémek és hasonlók számára olaj- vagy gáztüzeléssel

Megjelent 1935. évi február hó 121-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81929. SZÁM. — XVI/g. OSZTÁLY. Olvasztókemence vas, acél, fémek és hasonlók számáfa, olaj- vagy gáztüzeléssel. Ritschel K. János, főmérnök Erzsébetfalván. A bejelentés napja: 1921. évi október hó 15-ike. Jelen találmány különösen vas, acél, fémek és hasonlók olvasztására eddig alkalmazott faszénnel vagy koksszal fűtött kemencéknek (kúpoló kemencéknek) teljes értékű pótlását célozza folyékony vagy gázalakú magasabb fűtőértékű tüzelőanyagok (pl. nyersolaj) al­kalmazása által, mely a jelenleg uralkodó szénhiányt figyelembe véve, jelentős érték­kel bír. 10 Az eddig ösmert olajtüzelésű fémolvasztó kemencékkel szemben, melyek egy melegí­tésre csak meghatározott csekély mennyi­ségű fémet tudnak megolvasztani, a jelen találmány szerinti olvasztókemencének az az előnye, hogy tetszésszerinti nagy teljesít­ményre és megszakítatlan üzemre folytonos adagolással építhető. A jelen találmány sze­rinti olvasztókemencének további előnye a hő legmesszebbmenő kihasználása, mivel a ío íücőgázok a kemencében lévő olvasztandó anyagot teljes egészében átjárják és elő­melegítik. Jelen találmányra jellemző egy függélyes vagy a rézsűhajlásnál nagyobb szög alatt >.-, hajló töltőakna alkalmazása, melynek alsó végéhez egy, vagy több a szükséges lángzók­kal bíró fűtőcsatorna csatlakozik, melyekbe I az olvasztandó anyag saját súlya következ­tében lecsúszik és a természetes rézsű haj-S0 lásszöge alatt elrendeződik. Ezen fűtőcsator­nához csatlakozik egy gyűjtő tér, melyben a megolvasztott anyag összegyűlik és mely­ből az szükség esetén lecsapolható. Azon mértékben, amint az olvasztandó anyag a ir> rézsűről leolvad, előmelegített olvasztandó anyag csúszik a töltőaknából alá, mely a felső nyílásán időről-időre utántölthető. A rajzokon a találmány szerinti olvasztó­kemencének néhány kiviteli alakja van fel­.0 tüntetve. Az 1. ábra az olvasztókemence első kiviteli alakját függélyes metszetben mutatja. A 2. ábra az 1. ábra II—II. vonala szerinti metszete. A 3. ábra a kemence elölnézete az 1. ábra bal oldaláról tekintve. A 45 4. ábra részben a kemence felülnézetét, részben metszetét mutatja az 1. ábra IV—IV vonala szerint. Az 5. ábra a 2. kiviteli alakot mutatja függé­lyes metszetben. A 50 6. ábra az 5. ábra VI—VI, a 7. ábra az; 5. ábra VII—VII vonala sze­rinti metszete. A 8. ábra a kemence harmadik kiviteli alak­ját mutatja részben függélyes metszetben, 65 részben elölnézetben, míg a 9. ábrán a kemence a 8. ábra IX—IX vo­nala szerinti keresztmetszete látható. A 10. ábra a kemence egy részletét mutatja metszetben a 9. ábra X—X vonala szerint. 60 Az 1—4. ábrák szerinti kiviteli alaknál az (1) ferde fölül boltozott négyszögkeresztmet­szettel bíró töltőakna van alkalmazva, mely az égési gázok melegének legkedvezőbb ki­használása céljából fölfelé minden oldalon 65 szűkül, felső végén (2) csapóajtóval van el­zárva és a (3) adagolótölcsérbe megy át. Közvetlenül a csapóajtó elé van a kémény­hez vezető erősen szűkülő (4) leágazás el­rendezve. 70 A töltőakna alsó végéhez csatlakozik az (5) fűtő csatorna, melynek előfalán a folyé­kony gáz vagy gázalakú fűtőanyagok szá­mára való (6) lángzó foglal helyet. A lejtős alapzatról az olvasztott anyag (27) híd (28) 75 nyílásain vagy bevágásain át a (9) lecsapoló nyílással és (10) salak lecsapoló nyílással bíró (8) gyüjtötérbe folyik. Szükség esetén a gyüjtőtér melegítésére külön (11) lángzó alkalmazható. Az (1) akna (12) alsó fala ajtószerűen

Next

/
Oldalképek
Tartalom