81893. lajstromszámú szabadalom • Kémlőcső tengeralatti hajók, továbbá fedezékek és hasonlók számára

— 3 — süek, forgásba hozható. A (29) hajtórudazat minden mozgása a (25, 26) orsók elforgását és ezzel a (9' 10') prizmák emelkedését vagy sülyedését vonja maga után. A 5 (2) orsószakaszokat (30) védőtokok veszik körül. A (25) orsószakaszok a merev, eltolható (4) cső alsó végén levő (31) anyacsavardarabban találnak helyet. Ezen elrendezésnek következménye, hogy a (4') 10 cső nemcsak a (25, 26) orsók minden hosszirányú elmozgásában, illetve a (9', 10') prizmák ezáltal előidézett eltolódásában vesz részt, hanem, hogy a (4') csőnek egyidejűleg még külön pótló eltolódási ir> mozgás kölcsönöztetik azáltal, hogy a (25) orsószakasz a (31) anyacsavarrészen elforog. A (4') csőnek kölcsönzött kettős mozgás folytán a műszer ezen foganatosítási alakjánál az (5') optikai rendszer 20 képsíkja a (6') okulárképsíkban állandóan fogva tartatik. A műszernek a 7. ábrán sémásan jelzett foganatosítási alakjánál az eltolható merev tokrész a fénybelépési nyílással (32) -25 vei van jelezve, (33) teleszkópos rendszerrel van felszerelve és az U-alakú tokrész egyik (34) karjára tolódik, melynek másik (35) karja a (36) okulárt tartja. Minthogy a (32) csőben elhelyezett (33) op-30 tikai rendszer teleszkópos rendszer, ezen esetben a kémlő csöveknél ismeretes módon a (32) cső a (34) csőszáron eltolható, anélkül, hogy a (37) reflektort, mely a fényt a (36) okulár felé veti, emelni vagy 35 sülyeszteni kellene. A 8. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál az eltolható merev csőrész a fénybelépési nyílással, (38)-cal van jelezve és a 7. ábrához hasonló módon (39) teleszkó-40 pos rendszerrel van ellátva. Ezen csőrész a (40) csőrész fölé tolódik, mely a (41) teleszkópos rendszert tartja. A (40) csőrész az U-alakú, szilárd tokrész egyik (42) szárában eltolható, melynek másik (43) 45 U-szára a (44) okulárt tartja. A (39, 41) optikai rendszereknek teleszkópos rendszerek gyanánt való kiképzése folytán úgy a (38) merev csövet a (40) csőrész felett, mint a (40) csőrészt a (42) csőszárban el 50 lehet tolni, anélkül, hogy a (45) reflektor megfelelő elmozgására volna szükség. A 7. és 8. ábráknak megfelelő foganatosítási alakoknál is megmarad az 1—6. ábrák szerinti foganatosítások sajátos elő-55 nye, hogy gyakorlatilag a magasságirányban rendelkezésre álló egész tér eltolási mozgásokra hasznosítható, mert ezen eltolási mozgásnál nem kell arra tekintettel lenni, hogy a megfigyelőnek a szükséges hely fenntartassák. Ez azzal függ össze, to hogy az okulár oldalt, az eltolható műszertok mellett úgy van elrendezve, hogy a tok eltolható része vagy részei egészen az okulár alá lehúzhatok. Az előbbiekben leírt elrendezés, mely 65 szerint a kémlő cső belépő reflektorját tartó merev tokrész egészen a tőle oldalt fekvő okulár alá lesülyeszthető, a láthatár végigkémlelésénél azzal a nehézséggel jár, hogy az okulárt tartó tokrészt az objektív- 70 csőnek tengelye körül való elforgatásánál szintén az objektívcsőtengely körül kellene elforgatni, hogy a képek esése ne álljon be és hogy ennek folytán a megfigyelőnek az objektívcső tengelye körül, tehát 75 aránylag tág körben kellene körülmozogni. Hogy a megfigyelő számára ezáltal szükséges nagy teret megtakarítsuk, a műszer magában véve ismert módon, mint ú. n. köröskörül tekintő kémlő cső volna KO kiképezhető, amennyiben az objektív és okulár között való sugárútba alkalmas helyen ú. n. képfelállító rendszert iktatunk be, mely a belépési reflektor forgásszögétől függően forgattatik. A műszer- 85 nek köröskörül tekintő kémlő csővé való kiképzése azonban bizonyos körülmények között nem kívánatos. A 9. ábrán a műszer foganatosítási alakja van bemutatva, mely a láthatár végigtekintését engedi «io meg anélkül, hogy a megfigyelőnek az objektívcső körül kellene járni. A 9. ábra szerint, mely a műszer alsó részét mutatja, melynek a rajzban fel nem tüntetett optikai része pl. a 7. ábrának felel meg, a 05 (46) objektívcső és a (47) okulárcső egymással a (48, 49, 50) fogaskerekek útján közös, egyenlő értelmű forgásra vannak összekapcsolva, míg az (51) reflektortok sem a (46) csőszakasz hosszeltolódásában, 100 sem a forgó mozgásban nem vesz részt. Ezen elrendezésnél a megfigyelő tekintetének iránya állandóan megegyezik a műszer irányzó vonalával, úgyhogy kényelmes tájékozódás van biztosítva. Az 105 irányzó vonal változása esetén a megfigyelőnek, eltérően az 1—8. ábrákon feltüntetett műszerfoganatosításoktól, csak a (47) okulárcső, de nem a (47) objektívcső körül kell körüljárnia, úgyhogy a meg- jm figyelőnek való térszükséglet aránylag csekély határok között marad. Az elforgatható (51) tokrészben elrendezett reflektorrendszer számára fennáll a követelmény, hogy az objektív-, illetve 115 okulárcsővel párhuzamos tengely körül való saját elforgása melett a képet síkjában ne forgassa el. A reflektorrendszer-