81890. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha

Megjelent 1935. évi február lió 249-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81890. SZAM. — Il/h. OSZTÁLY. Fűtőkályha. Müller József téglagyári tisztviselő, Salgótarján. A bejelentés napja: 1921. évi február 12-ike. Jelen találmány tárgya fűtőkályha, mely azáltal tűnik ki, hogy alkotó elemei közönsé­ges téglaprésen éppen olyan gyorsan, ol­csón és tömegesen állíthatók elő, mint a kö-5 zönséges falitéglák. Maguk az alkotóelemek lehetnének közönséges falitéglaalakúak, azonban előnyösebbnek látszik a téglaalak megtartása mellett négyzet keresztmetszetet adni az egyes alkotóelemeknek. Kályháknak 10 téglákból való felépítése önmagában nem új, azonban dacára annak, hogy téglákból kály­hák igen olcsón építhetők, ezen kályhák ép­pen szobafűtési célokra be nem válhattak és pedig azért nem, mivel a tégla vastagságá-15 nál fogva igen rossz hővezető és ilykép a tü­zelőanyag melege túlnyomó részben kihasz­nálatlanul a kürtőbe jut. Ezen hátrányon ed­dig úgy segítettek, hogy közönséges téglák helyett aránylag vékony cserepeket gyártot-20 tak és ezekből készítették az ú. n. cserépkály­hákat. A cserepeket azonban külön sajtolni kell, égetési eljárásuk is költségesebb, amel­lett pedig a cserépkályhák felépítése is több időt és szakmunkát igényel, úgyhogy e cse-25 répkályhák aránytalanul drágábbak, mint a közönséges téglákból készült kályhák. Jelen találmány elvén a kályha felépítésé­hez ú. n. lyukas téglát használunk, melyeket olykép illesztünk össze, hogy az egyes tég-30 Iákban lévő lyukak, ill. áttörések egymás folytatásába esve, függélyes légcsatornákat alkossanak. Ilykép a tüzelőanyag melege igen tökéletesen kihasználható. Az egyes téglák természetesen mázzal vonhatók be, 35 miáltal a belőlük készült kályhák bár egy­szerű, de csinos külsejűek. Jelen elv alapján tetszőleges rendszerű kályhák építhetők; mellékélt rajzon a kályha építési módja példaképen folytonégő kályha esetére van 40 bemutatva. 1—6. ábrák a kályha távlati képeit fel­építése közben, amint magassága rétegröl­rétegre emelkedik, 7. ábra a legalsó téglaréteg alulnézetét, a vízszintes légcsatornákkal, 45 8. ábra végül a kályha felépítéséhez fel­használt háromféle alapelemet Jaautatja. Eltekintve a kályhának ;(20) alaplemezé­től, a rajzon fel nem tüntetett fedőlapjától, valamint a rajzon ugyancsak fel nem tűnte- 50 tett rostélyszerkezetétől, a kályha felépíté­séhez a 8. ábrán látható háromféle alapelem szükséges. Ezek közül a jobboldali kocka­alakú tégla, a baloldali ennek kétszerese, a középső pedig a jobboldalinak másfélszerese. 55 Ennek megfelelően a jobboldali (2) téglá­ban négy darab (6) áttörés van, a középső (3) téglában hat darab (6) áttörés, a bal­oldali (4) téglában pedig nyolc darab (6) áttörés van. Ezen háromféle téglaalakból, qq melyek lényegileg 4 A-es, %-es és 2 /»-es tégla­alaknak felelnek meg, 1—6. ábrán látható módon, pl. folytonégő kályha építhető fel. A legalsó téglasor lerakásánál keletkezik a (13) hamutér alatti rész, melyből (12) 65 vízszintes csatornák vezetnek hátrafelé, a (14) (lásd 2—6. ábráig) füstcsatornákhoz. A további téglasorok felrakásakor előállít­juk a (11) tűzteret, ía (10) tüzelőajtónyílást, a (14) füstcsatornákat, a felső réteg fel- 70 rakásakor pedig (6. ábra) a ](15) füstelve­zető-nyílásokat. A kívánt alak, valamint a szükséges átlapolások és kötések a (2, 3,4) téglaalakok megfelelő alkalmazása által könnyen elérhetők. A legalsó téglasor alsó 75 pldalán csatornaszerű (7, 8, 9) bevágások vannak a légcsatornákat alkotó (6) tégla­lyukak síkjában, mely vízszintes irányú csa­tornákon át jut a keringő levegő a függélyes légcsatornákba. Azon (5) téglalyukakat, 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom