81889. lajstromszámú szabadalom • Boríték nélkül elzárható levélpapír

Megjelent 1935. évi február lió 249-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81889. SZÁM. — XlII/d. OSZTÁLY. Boríték nélkül elzárható levélpapír. Molnár Mór nyomdaigazgató, Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi december bó 19-ike. A találmányt oly levélpapír képezi, mely egyúttal borítékul is szolgál, illetve az ed­dig használatos levélpapírt a borítékkal igen célszerű módon egyesíti. Ezen kiképzésnek 5 számos gyakorlati előnye van, így a levele­zéshez szükséges papíranyagban, nyomtatási költségekben igen lényeges megtakarítás ér­hető el, továbbá a levélpapírnak hajtoga­tása és a borítékba való berakása elmarad, 10 úgy, hogy a posta elkészítése rövidebb időt vesz igénybe. A találmány lényege abban áll, hogy a legalább két borítékalakzat nagyságában ki­képezett levélpapírnak egy borítékalakzat-15 nak megfelelő része leragasztható sávokkal van ellátva, melyek a levélpapírnak meg­felelő összehajtása után a levélpapír hát­oldalára kerülnek és leragasztás után teljes zárást hoznak létre. A szárnyak a levélpapír 20 körvonalainak megfelelő helyeken célszerűen perforálva vannak. A mellékelt rajzon a találmányt képező levélpapírnak több példaképem foganatosí­tási alakja van feltüntetve. Az 25 1. ábra az első foganatosítási alakot nyi­tott állapotban nézetben és a 2. ábra ugyanezen foganatosítási alakot zártan, függőleges metszetben, nagyobb lép­tékben mutatja, a 30 3—6. ábrán a levélpapírnak további foga­natosítási alakjai láthatók, míg a 7. ábrán példaképen oly ívbeosztást tün­tettünk fel, mely ,a különböző alakú levél­papíroknak egy munkamenetben való elő-35 állítását teszi lehetővé. Az 1. ábrán feltüntetett példánál a levél­papír három (a, b, c) borítékalakzat nagy­ságában van kiképezve és az egyik boríték­alakzat szélein a leragaszthatás céljából pl. 40 gumírozott (e) sávokkal van ellátva. Az (e) sávok a levélpapír körvonalának megfelelő (g) vonalak mentén perforálva vannak. A (h) és (i) vonalak a hajtogatási helyeket jelzik, emellett a levélpapír az (i) vonal men­tén is perforálva) lehet, úgy, hogy á legalsó 45 (c) szelvény leszakítható. A 2. ábra a levélpapírt összehajtott álla­potban mutatja. Az (e) sávok leragasztása után a levélpapír zárva van. Ugyanaz a foganatosítási alak két (a, b) 50 borítékalakzat nagyságában, tehát a (c) szelvény nélkül is kiképezhető. Ha az ábrázolt módon a levélpapír három (a, b, c) borítékalakzat nagyságában van kiképezve, akkor az elzárás tökéletesbítésére 55 az (e) sávokkal ellátott (a) alakzatot a szomszédos (b) alakzattól elhatároló (h) hajtogatási élen egy további rövidebb (d) zárósávot alkalmazunk, melynek az 1. ábrán teljes vonalakkal rajzolt része a ,(b) levél- 60 papírrészre van ragasztva, míg annak pon­tozva rajzolt része az (f) hasítékon át a levélpapírnak ellenkező oldalára kerül és itt szabadon kinyúló segédzárószárnyat képez, mely előnyösen gumizva lehet. A levélpapír 65 összehajtogatása után a (d) sávnak szabad részét a kívül fekvő (c) levélpapírsávra ra­gasztjuk (2. ábra), ami által a levélpapír­nak az (e) sávok által el nem zárt oldalán is biztos zárást érünk el. 70 A 3. ábra szintén három borítékalakzat nagyságában kiképezett levélpapírt mutat; a (k) kivágás a levélpapír nyitását könnyíti meg. ] Az 1. és 3. ábrán látható foganatosítási 75 alakoknál a megszólítás, mely a címzéssel egyesíthető, az (a) résznek azon oldalára kerül, mely az összehajtás után (2. ábra) kívül fekszik, úgy, hogy lezárás után a levél meg van címezve és teljesen postaképes. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom