81876. lajstromszámú szabadalom • Kályha

Megielent 1935. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81876. SZAM. — [l/h. OSZTÁLY. Kályha. Máthé Károly lakatosmester, Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi november hó 11-ike. Jelen találmány tárgyát oly kályha képezi, mely az égési gázok vezetésére belső terelőlapokkal van ellátva, melyek az égési gázokat hőtartalmuk leadására r> kényszerítik, miáltal a tüzelőanyagnak igen gazdaságos kihasználása válik lehetővé. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképpen felvett foganatosítási alak-10 jában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a kályha hosszmetszete, a 2. ábra a tűztartó kosár nézete, a 3—5. ábrák pedig részletrajzok. A találmány szerint az (a) köpeny által 15 körülzárt kályhatérbe a (b) lábakon nyugvó (c) tűzkosár van kiemelhetően • beállítva, mely alul a (d) rostélylemezzel van lezárva, felül pedig az (e) oszlopokhoz szerelt (f) gyűrűvel van ellátva. Az •20 (f) gyűrűre a (g) csőnyúlvánnyal bíró (h) tárcsa van felfektetve, mely a kályha belső terét két részre osztja és amelyen az (i) kivágás van kiképezve olycélból, hogy az égési gázok a (h) tárcsa alatti 25 térből a (h) tárcsa fölötti térbe /jutassanak a (g) csőnyulvány felül a kályhaköpenynek nekifekvő (j) karimával van ellátva, mely a felső teret felül lezárja és így az égési gázoknak csak a kürtön való 80 kijutását engedi meg. A (g) cső palástjából radiális irányú (k) terelőlapok nyúlnak ki, melyek sorjában felváltva alul, majd felül átbocsájtó nyílásokkal vannak ellátva, úgyhogy a (h) tárcsa alatti térből ;;r> az (i) nyíláson át beömlő füstgázok kényszerítve vannak ezen lapok között keresztülhaladni. A kályhatérből két csőcsonk ágazik ki a kürtőhöz, melyek közül az alsó (1) cső 40 a (h) tárcsa alatt, a felső (m) cső pedig a (j) karima alatt torkol be a kályhába. 4 5 50 (Í0 Az alsó (1) cső a légvonat szabályozására, az (n) fojtószeleppel van felszerelve. Az (a) kályhaköpenyt felül az (o) lemez zárja le, melynek közepén nyílás van kivágva, úgyhogy ezen nyíláson át a (p) edény helyezhető be a (g) cső belsejébe. A tüzelőanyagokat a (c) kosárban helyezzük el és begyújtáskor az (n) szelep segélyével az (1) csövet szabaddá tesszük, úgyhogy a füstgázok az (1) csövön át távozhatnak a kürtőbe. Amint az égési folyamat megindult, az (1) csövet az (n) szeleppel elzárjuk és így a füstgázokat kényszerítjük, hogy a (h) tárcsa alatti térből az (i) nyíláson át a (h) tárcsa fölötti térbe jussanak. Itt a füstgázok a (k) terelőlapok között haladnak végig és miután hőtartalmukat leadták, az (m) csövön át jutnak el a kürtőhöz. Jelen kályhának előnye, hogy a füstgázok útját tetszésünk szerint szabályozhatjuk, mikor kicsi a huzat az (1) csövön, midőn pedig nagy a huzat az (m) csövön vezetjük el a füstgázokat és így azok hő- <;r, tartalmát igen gazdaságosan tudjuk kihasználni. A szoba hőmérsékletét is szabályozhatjuk vele olymódon, hogy túlságos meleg esetén az (1) csövet szabaddá tesszük és így a füstgázokat hőtartalmuk nagy részének megtartása mellett engedjük ki a kürtőbe. A kályhát egyben főzésre is felhasználhatjuk, minthogy a (g) csőbe beeresztett (p) edényben a víz néhány perc alatt felforralható. Előnye még ezen kályhának, hogy az egész belső alkatrész kiemelhető és így akár a tűzkosár, akár a terelőszerkezet romlik el, újjal helyettesíthető anélkül, hogy a kályhaköpenyt cserélni kellene. Természetesen a találmány tárgya a 70 80