81874. lajstromszámú szabadalom • Iróasztal

Megjelent 1935. évi február lió 249-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81874. SZAM. — VIII/c. OSZTÁLY. íróasztal. Magaziner Elemér mérnök, Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi január hó 27-ike. A jelen találmány tárgyát alkotó író­asztal egyszerű megépítési módja, szét­szedhetősége és összerakásának sajátos módja által tűnik ki az eddigi íróaszta-5 lókkal szemben. A találmány lényege az, hogy az író­asztal lapja a fiókokat tartalmazó alépít­ménnyel csupán egymásba tolható és egy­másban vezetett elempárok útján van 10 összekötve, melyeknek egyike az asztal­laphoz, másika pedig az alépítményhez van erősítve. Ezen elempárok lehetnek ék- és horony módjára egymásba fogódzó vagy egymásba csúszó falécek, vagy pe­i'í dig helyenkint elrendezett vasaláspárok, melyek súly-, illetve költségmegtakarítás szempontjából nem vonulnak végig az íróasztal egész szélességén. Az asztallap a vezetőlécekbe vagy vasalásokba elölről 20 betolható és fakötés, enyvezés vagy efféle mellőzésével rögzíttetik helyzeté­ben, miközben az alapépítményt is össze­tartja. Az alapépítmény ugyanis fiókokat tar-25 tahnazó, két-két lábon nyugvó, kiemel­hető, hátul merevítő léc útján egymással összekötött két oldalrészből áll, melyek az íróasztal lapja útján tartatnak össze. A találmány tárgyának célszerű foga-30 natosítási alakjánál a fiókokat tartalmazó rész magassága megegyezik a lábak ma­gasságával, miáltal azt az előnyt érjük el, hogy egy-egy íróasztal két oldalrésze egy üyen rész férőhelyén helyezhető el ü5 egyszerűen azáltal, hogy két-két oldalrész fordítva egymásba helyezhető. Ennek az összerakási módnak különösen a szállí­tásnál van fontossága, mert vasúti kocsi­ban vagy hajón több, pld. két, három 40 vagy négy asztal egy férőhelyének meg­felelő nagyságú csomagban helyzhető el. 45 50 60 A mellékelt rajz a találmány tárgyá­nak több példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra az íróasztal elölnézete. A 2. ábra oldalnézete. A 3. ábra egy sarkának metszete, a vasalások oldalnézetével. A 4. ábra egy vasaláspár felülnézete. Az 5. ábra három-három íróasztal ösz­szerakásának, illetve összecsomagolásá­nak módját szemlélteti. A 6., 7. és 8. ábrák négy íróasztal ösz­szecsomagolásának módját tüntetik fel, elől-, illetve oldal- és felülnézetben. A 9. ábra egy sarokrészlet metszete, Az íróasztal a (3) fiókokat tartalmazó és külső felületén elhelyzett két-két (2) lábon nyugvó két oldalrészből áll (1. ábra), melyek hátul a (9) merevítőléc útján vannak egymássel összekötve. Ez a me­revítőléc (8) agyvasalások segélyével ki­emelhetően, illetve könnyen oldhatóan van az oldalrészekbe behelyezve. Ez utób­biakat a (9) merevítőlécen kívül, csupán 65 az íróasztal (1) lapja tartja össze, mely a találmány szerint a szokásos fakötések és enyvezések mellőzésével, csupán ék- és horony módjára kiképezett, vagy egymá­sok csúszó vezetékek, vagy vasalások út­ján van az alépítménnyel összekötve. A 3. és 4. ábrák példaképpen egy-egy vasaláspárt szemléltetnek, melyeknek egyik eleme, a szögletalakú (5) vasalás függélyes szárával az alépítményhez van 75 erősítve, míg a másik (4) elem lényegé­ben (Z) alakú és egyik vízszintes szárá­val az (1) laphoz van csavarolva, míg a másik, az asztallap betolt állapotában, az (5) szögletvas vízszintes szárától bizo- 80 nyos távolságban van elrendezve. Ezek a vasalások az asztal egész szé-70

Next

/
Oldalképek
Tartalom