81874. lajstromszámú szabadalom • Iróasztal
Megjelent 1935. évi február lió 249-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81874. SZAM. — VIII/c. OSZTÁLY. íróasztal. Magaziner Elemér mérnök, Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi január hó 27-ike. A jelen találmány tárgyát alkotó íróasztal egyszerű megépítési módja, szétszedhetősége és összerakásának sajátos módja által tűnik ki az eddigi íróaszta-5 lókkal szemben. A találmány lényege az, hogy az íróasztal lapja a fiókokat tartalmazó alépítménnyel csupán egymásba tolható és egymásban vezetett elempárok útján van 10 összekötve, melyeknek egyike az asztallaphoz, másika pedig az alépítményhez van erősítve. Ezen elempárok lehetnek ék- és horony módjára egymásba fogódzó vagy egymásba csúszó falécek, vagy pei'í dig helyenkint elrendezett vasaláspárok, melyek súly-, illetve költségmegtakarítás szempontjából nem vonulnak végig az íróasztal egész szélességén. Az asztallap a vezetőlécekbe vagy vasalásokba elölről 20 betolható és fakötés, enyvezés vagy efféle mellőzésével rögzíttetik helyzetében, miközben az alapépítményt is összetartja. Az alapépítmény ugyanis fiókokat tar-25 tahnazó, két-két lábon nyugvó, kiemelhető, hátul merevítő léc útján egymással összekötött két oldalrészből áll, melyek az íróasztal lapja útján tartatnak össze. A találmány tárgyának célszerű foga-30 natosítási alakjánál a fiókokat tartalmazó rész magassága megegyezik a lábak magasságával, miáltal azt az előnyt érjük el, hogy egy-egy íróasztal két oldalrésze egy üyen rész férőhelyén helyezhető el ü5 egyszerűen azáltal, hogy két-két oldalrész fordítva egymásba helyezhető. Ennek az összerakási módnak különösen a szállításnál van fontossága, mert vasúti kocsiban vagy hajón több, pld. két, három 40 vagy négy asztal egy férőhelyének megfelelő nagyságú csomagban helyzhető el. 45 50 60 A mellékelt rajz a találmány tárgyának több példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra az íróasztal elölnézete. A 2. ábra oldalnézete. A 3. ábra egy sarkának metszete, a vasalások oldalnézetével. A 4. ábra egy vasaláspár felülnézete. Az 5. ábra három-három íróasztal öszszerakásának, illetve összecsomagolásának módját szemlélteti. A 6., 7. és 8. ábrák négy íróasztal öszszecsomagolásának módját tüntetik fel, elől-, illetve oldal- és felülnézetben. A 9. ábra egy sarokrészlet metszete, Az íróasztal a (3) fiókokat tartalmazó és külső felületén elhelyzett két-két (2) lábon nyugvó két oldalrészből áll (1. ábra), melyek hátul a (9) merevítőléc útján vannak egymássel összekötve. Ez a merevítőléc (8) agyvasalások segélyével kiemelhetően, illetve könnyen oldhatóan van az oldalrészekbe behelyezve. Ez utóbbiakat a (9) merevítőlécen kívül, csupán 65 az íróasztal (1) lapja tartja össze, mely a találmány szerint a szokásos fakötések és enyvezések mellőzésével, csupán ék- és horony módjára kiképezett, vagy egymások csúszó vezetékek, vagy vasalások útján van az alépítménnyel összekötve. A 3. és 4. ábrák példaképpen egy-egy vasaláspárt szemléltetnek, melyeknek egyik eleme, a szögletalakú (5) vasalás függélyes szárával az alépítményhez van 75 erősítve, míg a másik (4) elem lényegében (Z) alakú és egyik vízszintes szárával az (1) laphoz van csavarolva, míg a másik, az asztallap betolt állapotában, az (5) szögletvas vízszintes szárától bizo- 80 nyos távolságban van elrendezve. Ezek a vasalások az asztal egész szé-70