81848. lajstromszámú szabadalom • Vulkanizáló berendezés
2 — pedig erre ráhajlíttatnak, úgy hogy az anyagot helyzetében megtartják. (1. ábra.) Amint a 2., 3., 6., 9. és 10. ábrákon látható, a vulkanizáló anyag egymásfölött elrendezett két 5 réteg tiszta gumiból, vagy más alkalmas vulkanizálható anyagból áll. A tüzelőanyag olyan anyagból állhat, mely valamely folyadékba vagy félfolyadékba mártva, azt felissza és a vulkanizáláshoz 10 szükséges hőkapacitással bír. Könnyen belátható, hogy papirospépből, vagy hasonló szívóképes anyagból való — a foltozáshoz szükséges körülbelül — 5 cm átmérőjű korong a vulkanizáláshoz szükséges meleget lő kifejteni nem képes. Ha azonban salétrommal telítjük, akkor teljesen megfelel a kívánt célnak. A 4. ábrán bemutatott kivitelnél a (8) tárcsa több (12) lyukkal bír, amelyek a tüzelőanyag elégését kedvezően be-2ű folyásolják. A 9. ábrán látható foganatosítási példánál a (6) csésze négyszögletes és feneke homorúan van kiképezve. Ugyanígy van azután a tüzelőanyag és a (7) vulkanizáló réteg is hajlítva. Ez az alak akkor ajánla-25 tos, ha a kijavítandó tárgy szintén hengeres felülettel bír. A 10. ábráin bemutatott kivitelnél a (6) csésze feneke gömbszerűen van kiképezve és természetesen hasonló alakkal bír a vulkanizáló anyag is. A (8) tüzelő -30 anyag azonban itt is sík, mint az 'első kivitelnél. Kerékabroncsok belső (13) tömlőjének kifoltozására előnyösen a 7. ábrán látható (14) prés szolgál, melynek alsó (16) és felső 35 (15) karját a (17) kengyel köti össze. A (16) alsó kar végén (18) tárcsát visel, mely aszbesztből, vagy más hőszigetelő anyagból való (19) bevonattal / van ellátva, amelyre a kijavítandó tömlő helyezendő el úgy, hogy 40 résült része felfelé nézzen. Erre a sérült részre teendő azután a találmány tárgyát képező (5) csomag, még pedig úgy, hogy a gumiréteg a sérült helyre kerüljön. A (15) karra erősített (20) szorítópofát ezek után 45 leeresztjük, a helytálló (22) anyában járó (21) csavarorsó forgatása által, amely a (23) golyósfej útján a (20) pofának (24) markával összeköttetésben áll. Ebből a marokból (25) kar indul sugarasan kifelé, melyek végein kiképezett (26) talpak a csé- í sze (9) karimájának felső szegélyén feküsznek fel. A (21) csavarnak forgatása által a berendezés erősen rászorítódik a kijavítandó (13) belső tömlőre. Ezután meggyújtjuk a tüzelőanyaglemezt, amely kellő ideig áraszt E a vulkanizáláshoz megfelelő hőfokot. Az egész mintegy 5—7 percet vesz igénybe. A prést azután meglazítjuk, a csészét eltávolítjuk, mire a (13) tömlőn csak a vele szilárdan összeforrott vulkanizálható anyag £ marad (27) folt alakjában meg. (8. ábra.) A csésze csekély értékénél fogva egyszeri használat után eldobható. A berendezésnek az a nagy; előnye, hogy igen olcsón állítható elő és állandóan használatra kész marad, fi anélkül, hogy robbanás veszélyével fenyegetne. A tüzelőanyag — ha meggyújtjuk — felemésztődik, anélkül, hogy lánggal égne, vagy szikrázna és mivel a találmánybeli berendezés főleg gépjárművek számára van 7 szánva, a gépkocsi tüzelőanyagának (a (8) lemez égésétől való meggyulladása teljesen ki van zárva, Végül minden további nélkül világos, hogy az (5) csomag tüzelőlemeze és vulkanizáló lemeze akár egyesítve, akár el- 7 különítve tartható és utóbbi esetben csak használatkor egyesítendő. Szabadalmi igények: 1. Vulkanizáló berendezés, jellemezve egy tartónak egyik oldalán tüzelőanyaggal, 8 másik oldalán vulkanizálható anyaggal való ellátása által. 2. Az 1. alatt igényelt vulkanizáló berendezés kivitele, jellemezve azáltal, hogy 'a tartó lapos csésze gyanánt van kiképezve, 8 melyben szilárd tüzelőanyag foglal helyet. 3. Az 1. alatt igényelt vulkanizáló berendezés kivitele, azáltal jellemezve, hogy a tüzelőanyagot a csésze karimájából kinyúló és a tüzelőanyagra hajlított /nyel- 9 vek tartják helyzetében. 4. Az 1. alatt igényelt vulkanizáló berendezés további kivitele, azáltal jellemezve, hogy a tüzelőanyag az égést elősegítő és a hőhatást növelő folyadékkal telített 9 szívóképes anyagból áll. 1 rajzlap melléklettel. Stádium nyomda. Budapest.
