81813. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés munkaállás létesítésére épületmunkákhoz

Megjelent 1935. évi február hó 53-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81813. SZAM. — VlII'j. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés munkaállás létesítésére épületmunkákhoz. Kiss Béla oki. építőmester, Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi február hó 7-ike. Falazásokhoz és egyéb épületmunkák­hoz eddig úgy létesítettek munkaállásokat, hogy ezeket magukban állványozták és bizonyos meghatározott emeletszintekbe 5 osztották be. Alkalmas helyeken bekötöt­ték ugyan az állványzatot az épületbe is, azonban ezen biztonsági segédintézkedést nem tekintve, az állványzat földszinttől tetőig érő, önálló építmény volt az épüle­iu ten. Ennek az a fő hátránya van, hogy nagy tömegű anyagot, sok fuvarozó és állványozó munkát igényel, elfoglalja a teljes homlokzatot és a járdát, sőt ez utóbbit fel is kellett szaggatni az árbóc-15 fák felállításához. Az állványzat szétsze­désekor ezek a hátrányok ismét éreztetik káros hatásukat. Ismeretesek már most ú. n. létraállvá­nyok, amik egyszerűbb szerkezetűek ugyan 20 és szintjeik aránylag könnyen váltogatha­tok, azonban a homlokzatot és járdát ezek is elfoglalják és a rajtuk való köz­lekedés oly nehézkes, hogy célszerűen csak könnyű munkákhoz, mint pld. tata-25 rozáshoz, vagy javításokhoz használha­tók. Ismeretesek továbbá egyes oszlopokan járó függőhidak is, amik bármely szint­ben megállíthatók, azonban az oszlopok 30 itt is elfoglalják a járdát, a függőhidak emelése és sülyesztése pedig komplikált felvonógépeket kíván többszörös biztosító­berendezéssel. Jelen találmánynak az a célja, hogy 35 mindezen hátrányokat kiküszöbölje. A ta­lálmány tárgyát képező eljárás szerint lényegileg úgy létesítünk munkaállásokat épületmunkákhoz, hogy tisztára magának az illető épületnek falaihoz, pilléreihez, 40 vagy egyéb szerkezeti elemeihez egyes szintekben hozzáerősítünk gyámokat, vagy más efféle tartókat, ezekre padlót ra­kunk, s az így nyert állással a mindenkori munkahelyet karzatszerűleg követjük. Ennek a megoldásnak mindenekelőtt az 45 az előnye van, hogy kizárólag a munka­helyhez igazodik, úgyhogy egyrészt a jár-1 dát, ill. udvart, stb. egyáltalán nem, a homlokzatot meg csupán a szükség mér­vében foglalja el, másrészt pedig egy- 50 szerű szerkezetet igényelvén, a képzelhető legkevesebb anyag kell csak hozzá. , A találmányt az idetartozó vázlatos raj­zok nyomán írjuk le közelebbről, amelyek az eljárás foganatosításához való beren- 55 dezés kiviteli példáit tüntetik föl. 1., 2. és 3. ábra harántmetszet. 4. ábra kisebb léptékű elülnézet. Mindenütt (1) a fal, (2) a gyám, (3) a padló, (4) és (5) a függélyes, ill. vízszin- 60 tes korlátvasak. Az 1. ábra szerint a fal jobb oldalán a fából készült (6), bal oldalán pedig a szög­letvasból készült (7) létraszerű tartó van, amelyek az (1) falat a (8) csavarok se- 65 gélyével közrefogják. A (2) gyám egy­felől a (9) kampónál fogva belekapasz­kodik a (7) tartóba, másfelől pedig rátá­maszkodik a (6) tartóra, úgyhogy hely­zete és hordképessége biztosítva van. 70 A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a (2) gyám fölül a (10) befüggesztőkatnpóban, alul pedig a (11) támasztósaruban végző­dik. Az előbbi az (1) falba elhelyezett (12) horgonyba kapaszkodik. 75 A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a (13) horgony ugyancsak az (1) falba kapasz­kodik és a (14) csapszög oldható kapcso­latot létesít a (13) horgony és a (2)

Next

/
Oldalképek
Tartalom