81802. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék mikanit előállítására
2 7. ábra a készülék végnézete. Á 8. ábra a 6. ábrának megfelelő nézet, illetve metszet, mely a lemezkéket hordó kocsit a szívósüveg alá begördített hely-5 zetében mutatja. A 9. ábra a 6. és 8. ábrákhoz hasonló részleges metszet, ahol is az asztal a kocsival együtt a szívósüveghez odaszoruló állapotban látható. A 10 10. ábra részletrajz, mely a süveg szívófenekén alkalmazott előnyös lyukelrendezést. szemlélteti. Mint az 1. és 2. ábrákból láthatók, a szigetelőlemez akkor tökéletes, ha a 2. 15 ábra szerinti rétegezést mutatja, ahol is (a)-val a ragasztóanyag-rétegek, (b)-vel pedig a csillánilemezke-rétegek vannak jelölve. Mint a 2. ábra mutatja, az egyes rétegekben egyetlen egy (b) lemezke sem áO födi a másikat, hanem éleik mentén sorakoznak egymáshoz, ellentétben az 1. ábrával, ahol a csillámlemezkék egymást födik. Olyan lemez azonban, mint amilyen a 2. ábrán van feltüntetve, gyakorlatilag a5 el nem érhető, mert a csillámlemezkék, mire a forgalomba kerülnek, többé nem pontos négyszögek, vagy négyzetek, hanem többé-kevésbé szabálytalan szélekkel bírnak. ;-í0 Ez okból, a találmány szerint a lemezkéket a 3. és 4. ábrákon szemléltetett módon rendezzük el, mely szerint a lemezkék csupán szabálytalan széleiken födik egymást, gyakorlatilag tehát a kész le-35 mez ragasztóanyag-rétegekkel váltakozó, agyszeres elrendezésű csillámlemezrétef^ekből tevődik össze. Ezzel gyakorlatilag véve a legjobb eredményt érjük el, minthogy mindegyik csillámlemezke 40 mindkét oldalán közelítőleg egész felületénél fogva érintkezik a poralakú ragasztóanyaggal, illetve a kencével. Az üy lemez további előnye, hogy célszerű előállítási módot tesz lehetővé. Az 45 ily szigetelőlemez ugyanis gyakorlatilag véve úgyszólván nyomás nélkül, illetve csak igen csekély nyomással is elérhető, ellentétben az ismeretes lemezekkel, pl. az 1. ábra; szerintiekkel, melyeknél elke-50 rülhetetlen az erős nyomás alkalmazása, hogy a ragasztóanyag az egymást fedő csillámlemezkék különböző rétegei közé hatolhasson. A 3. és 4. ábrák szerinti lemezek elő-55 állítására kiválóan alkalmas a 6—9. ábrák szerinti készülék. Mint ezen ábrákból látható, a készülék mindenekelőtt az (1) szívókészülékből áll, mely a (2) szívósüveggel van összekötve; ez a szívósüveg, mely bádoglemezből készül és lyukazott 60 fenékkel van ellátva, a (4—4) tengely körül forgatható és ezen célból egyik oldalán az (5) gyűrűben van ágyazva, mely a munkahelyiség mennyezetével van öszszekötve, míg a süveg másik oldalának ü r > ágyazására a csőalakú (6) tok szolgál. A (7) felvevő asztal a (8) emeltyű segélyével sülyeszthető, illetve emelhető. Ezen asztal súlya a (9) ellensúlyok segélyével ki van egyenlítve, ami az asztal ke- 70 zelését lényegesen megkönnyíti. A kiegyenlítést előnyösen két ellensúly segélyével foganatosítjuk (7. ábra),ihogy oldalas igénybevételeket, illetve megszorulást elkerüljünk. A feltüntetett foganato- 75 sítási alaknál a (7) asztal a (10) csővel van ellátva, mely a (11) vezetőrúdon csúszik. A (8) emeltyű a (10) csővet a (12) csuklórúd vagy más alkalmas csuklós kapcsolat révén emeli és sülyesizti. 80 Maga a szívósüveg a (13) ellensúly segélyével van kiegyenlítve (7. ábra). 'A'(14) tolóka a szívóerő szabályozását teszi lehetővé és a maga részéről a (15) ellensúly segélyével van kiegyenlítve, melyről 85 a (8) emeltyű közelében lévő (16) fogantyú csüng le. A lemezeket hordó és továbbító (17) kocsi a (18) síneken jár, amelyek a (7) asztalon túlhaladnak, úgyhogy az asztal 90 a 8. ábrán látható módon sülyesztett állapotában éppen a begördített kocsi alatt van. (19) a szitakeret, melynek segélyével a csillámlemezek rétegére, mely a kocsin foglal helyet, valamely alkalmas ra- 95 gasztóanyag, pl. poralakú gummilakk vagy kence bocsátható irá. A (2) süveg (20) merevítőfalak révén négy rekeszre van, osztva. A süveg (3) fenekének lyukai nem sorakoznak közvetlenül egymás 100 mellé, hanem egymástól bizonyos meghatározott távolságban vannak; ,ezek a lyukak egyrészt; nagyobb átmérőjű (21) lyukiakból ;és másrészt kisebb átmérőjű (22) lyukakból állanak, mely (21, 22) 105 lyukak a 10. ábrán látható módon a hossz-és harántsorokban egymással váltakoznak. Ez az elrendezés a jelen találmány lényeges sajátsága, mely a következő okokból fontos: 110 Különböző átmérőjű lyukak elrendesaése a fenékfelületen egyenlőtlen nagyságú szívóhatást eredményez és pedig a legerősebb szívóhatás a nagy lyukaknál, a legkisebb pedig a kis lyukaknál mutatko- 110 zik. Ily feltételek között valamely vékony test, mint amilyen a csillámlemezke, elméletileg akként szívatik oda, hogy a le-
