81776. lajstromszámú szabadalom • Párhuzamos satu

— s fészken van ágyazva. Az excenterhez a (p) emeltyű van kapcsolva. A leírt szerkezet használata a követ­kező: Ha a (p) emeltyű, amint a rajzon 5 látható, felfelé van forgatva, akkor az (m) excenter nyitott állapotban van és az (o) golyó lazán fekszik fel (d) fész­kére. Ekkor az (a) félgömb az (i) csé­szében elállítható és ezzel maga a satu is iö a munkadarabbal együtt beállítható. Az elállítás minden irányban lehetséges és pedig mindig csak addig, amíg a (c) nyí­lás széle és az (n) vonórúd egymáshoz nem ütköznek. Ha az adott esetben a kí­'5 vánt helyzetet elértük, úgy a (p) emel­tyűt lefelé átfektetjük, amikor is az (m) excenter záródik, az (o) golyó (d) fész­kéhez szilárdan odaszorul és ezzel a satu felsőrésze abban az irányban, amelyet 20 annak az adott esetben adtunk, fogva tartatik. A 3. ábra szerint a satu lábazata a (15) gömbből áll, amelynek felülete priz­matikusan recézett alakban van kiké-25 pezve. A gömb csúcsrésze le van lapítva, úgyhogy a (16) nyílás létesül. Ettől a nyílástól sugárirányban négy (17) hasí­ték indul ki, melyek a gömb falán járnak át. A gömb belsejében a (18) betét fog-30 lal helyet, mely a (19) furattal van el­látva. Ezen furat (20) bebocsátó vége kúposán ki van bővítve. A furatba alul­ról a (21) csap van beillesztve, mely a (22) kúpban végződik. A csap a furaton 35 keresztül egészen a felső üregbe nyúl és ott a (23) csavaranyát hordja. Az utób­binak meglazított állapotában a satu a gömbön elállítható és pedig!a négy (17) hasítékon át mindaddig, míg a (21) csap 40 végig nem mozog, egyébként pedig a (21) csapnak a nyílás széléhez való ütközé­séig. A (23) csavaranya megfeszítésekor a (22) kúp a (20) nyílásba felhúzódik és ezzel a satut rögzíti. tí A 4. ábrán oly berendezés látható, amelynek segélyével a rögzítés és a lazí­tás lábbal foganatosítható. Ekkor tehát a munkásnak mindkét keze szabad. E be­rendezés lényege a következő: A (p) 50 emeltyűvel egy vonórúd van csuklósan összekötve, mely az (s) szorítóval van ellátva, amelynek segélyével ez a rúd rö­videbbre vagy hosszabbra állítható. A vonórúd alsó végén a (t) lábitóval van 55 csuklósan összekötve, mely az (u) bakon van lengethetően ágyazva, (v)-vel : egy ütköző van jelölve. Ha a lábitó mellső ré­szét lenyomjuk, úgy a lábitó a (v) ütköző felütközéséig lefelé mozog és a (p) emel­tyűt magával mozgatva az (m) excentert 80 átállítja. Ha a lábitónak hátsó részét nyomjuk le, úgy az excenter kinyílik. Az 5. ábra a 2. ábra kapcsán ismerte­tett (o) golyónak sajátos kiképzését mu­tatja. Itt (n) a már ugyancsak említett 65 vonórúd, mely felső végén csavarmene­tekkel van ellátva. A golyó két (o1 ) és (o2 ) félből áll, amelyek belső csavarme­netekkel vannak kiképezve. Mindkét golyófél a (w) lyukakkal van ellátva 70 megfelelő kulcs beilleszthetése céljából. A kulcs segélyével a két golyófelet felül­ről az (n) vonórúd csavaros részére csa­varjuk fel és pedig először az alsó golyó­felet és azután a felsőt. Ennek az elren- 75 dezésnek az az előnye, hogy a golyó ál­lása a megfeszítési különbözetre ponto­san beállítható akkor is, ha az egyes gyártott vonórudak hosszuk tekintetében egymástól kissé eltérnének. További elő- so nye az, hogy a golyó fészkén idővel be­álló kopást kiegyenlíthetjük. Ily esetben (a satu felső részének levétele után) nem kell egyebet tennünk, mint a golyó alsó felét a kulcs segélyével megfelelően mé- ® lyebbre eltolnunk, mire a golyó felső fe­lét ismét az alsóra csavarjuk. A két golyófelet szorosan egymásra feszítjük, amikor is azután sem e részek egyiké­nek, sem pedig az egésznek a csavar- »o meneten való szándékolatlan elfordulása be nem következheitik. Az orsóanyának a munkanyomással szemben ható ellentámasza a 6—8. ábrák szerint a következőképen van kiképezve: 95 (2) az ismeretes orsótok; a tokban a (3) fal van kiképezve, mely átbocsátó nyílás­sal van ellátva és a tok külső részét (4) kamra gyanánt elkülöníti. A falból kívül­ről két egymás fölött függélyesen fekvő íoo (5) öblös részt vájtunk ki. Az említett kamra kijáratának közelében / két (6) orr-rész áll ki a tok falából. (7) az ismeretes orsó, (8) pedig az ugyancsak ismeretes szelence. A (7) or- 105 són a (9) golyóból és a (10) nyakrészből álló csavaranya van elrendezve. A golyó­ból két (11) orr-rész nyúl ki. A nyomás­sal szembeni ellentámasz gyanánt a ba­jonetszerű (12) fáccal ellátott (13) fedél 110 szolgál, amelyből az üreges (14) toldat nyúl ki. Ezen szerkezet működése a következő: A (3) fal a (9) golyó ellentámaszát al­kotja. Emellett a (11) orr-részek az (5) 115 öblös részekbe hatolnak és ezzel a csa­varanya elforgás ellenében Í biztosítva van. A födelet akként illesztjük fel, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom