81735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőtartalmú anyagok elerjesztésére

— 2 -jük és 100—120 C°-ra hevítjük, hogy a zúzás tökéletlensége miatt esetleg el nem folyósodott szemcsék is feloldódjanak. Az így előkészített levet elegendő csekély 5 mennyiségű maláta főzetével, vagy penészgombákkal vagy bármely más diasztázforrással, végül pedig élesztővel kezelni, hogy erjedés után teljesen keményítőmentes lé jöjjön létre, mely a le-10 hető legnagyobb szesz- és malátanyeredéket adja. Fentebb azt mondtuk, hogy csekély mennyiségű malátát alkalmazunk. Az eddigi eljárásnál ugyanis valamely adott 15 malátából 10%-ot kellett venni, míg a jelen eljárásnál ugyanazon malátából 2—3% is elég, hogy a jelzett baktériumok diasztázai által már elfolyósított szemek folytán teljesen elcukrosodjanak. 20 A száraz állapotban megőrölt tengeri vagy más szemes termény közvetlenül elfolyósítása helyett előnyösnek mutatkozott a nedves állapotban összezúzott szemek kezelése is, mivel ily módon az őrlés 25 alkalmával képződő por által okozott veszteségek elkerülhetők. Ezen módszerrel a penészes vagy üvegszerű részek csekély hajtóerőfogyasztás mellett teljesen szétrombolhatok a keményítőszemcsék job-30 ban felszabadulnak anélkül, hogy a korpát is lisztté kellene őrölni. Az előzetes áztatás művelete különböző módokon foganatosítható, és pedig hideg vagy meleg úton annyi vízzel, hogy a sze-35 mek súlyszaporodása 25—30% legyen, vagy pedig vízfölösleggel. Az áztatást előnyösebb vízfölösleggel és meleg úton végezni ,mivel ily módon az áztatásra szolgáló vízzel a benne levő ki-40 vonati anyagok is eltávolíthatók, melyek tapasztalataink szerint a diasztázok hatását részben paralizálják. Továbbá ezen anyagok eltávolítása által egyúttal a keményítőtartalmú anyag alkalizására fel-45 használandó alkali és a diasztáz mennyisége is jelentékenyen csökkenthető s mivel az áztató víz savanyú, ez a víz előzetesen felhasznált alkali közömbösítésére is felhasználható az elfolyósítás után. 50 Ha áztatás közben a víz és szemek keverékét 65—75 C°-on tartjuk, akkor még az az előny is származik, hogy a nitrogéntartalmú anyagok és a hő hatása alatt módosuló foszfátok lecsapódnak. A nitro-55 géntartalmú anyagok, miután lecsapódtak, nem rombolják többé szét a diasztázokat, míg a foszfátok a szemekben maradó, Berthelot-féle polibázikus foszfátokra és a folyadékba átmenő savanyú foszfátokra bomlottak, úgy, hogy végeredményül csak «o igen csekély alkálimennyiségeket kell használnunk, sőt bizonyos nagyon kemény vizeknél az alkali hozzáadása teljesen fakultatív lehet, mivel a szemek már áztatás közben alkalikussá lettek. Azonban 65 némi alkalifölösleg az utóbbi esetben is előnyös, hogy a kapott lé minél folyadé- • konyább legyen. A melegen való áztatás egész vagy zúzott szemekkel végezhető. Előnyösebb 70 az áztatást egész szemekkel végezni, mivel az áztatás végén talált redukáló cukor mennyisége annál nagyobb, minél finomabbra vannak a szemek őrölve. Ha például egy edénybe 100 g finomra őrölt tenge- 75 rit és 200 g vizet, egy másik edénybe pedig 100 g szemes tengerit és 200 g vizet helyezünk, akkor 12 órai 65—67 fokos hevítés után az első edény folyadékában 7.8 g redukáló cukrot, a másodikéban pedig an 2.2 g redukció cukrot találunk. Minthogy ez a cukor a hőnek nem áll ellen, jobb annak képződését lehetőleg megakadályozni. Az előadottak szerint az eljárást a kö- 85 vetkező módon hajthatjuk előnyösen végre: 2. Példa. 1000 kg tengerit vagy más keményítőtartalmú anyagot egész szemekben 1500— 90 2000 kg. vagy több vízzel együtt 4—8 óra hosszáig 70—80 C° hőmérsékletre hevítünk és a víz eltávolítása után (amelyet egyszer vagy többször is megújíthatunk) a szemeket malomkövek vagy hengerek 95 között megőröljük. Erre a lisztet körülbelül 80 C° hőmérsékleten tartott vízbe öntjük, melyhez némi nátriumkarbonát (legfeljebb 2 kg) és diasztáz, például 20—40 1 van adva. l< Körülbelül 15—30 perc múlva a keveréket valami ásványi vagy szerves sav, vagy az áztatásra használt víz hozzáadásával közömbösítjük és az eljárást az 1. példában leírt módon folytatjuk. K Megjegyzendő, hogy ha az eljárást előzetes áztatással kezdjük és az áztató víz eltávolítását mellőzzük, akkor a kellő elfolyósodás elérése céljából legalább is annyi alkalit kell használnunk, mint az í: első példában. A jelen eljárás a következő előnyöket nyújtja: A főzés tartama megrövidül és ezáltal szén takarítható meg. í: A szesznyeredék nagyobb lesz, mivel a szemekben előre képződött cukor nem