81709. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a párolgás okozta hőveszteségek csökkentésére gőzüzemű telepek tápvizénél
— 2 — ként ez a bemutatott foganatosítási példán látható, csőkígyóban vezetjük, míg a gőzöket a felületi-előmelegítőn ellenáramlásban engedjük keresztül haladni, 5 miáltal a melegátadást hatályosábbá tesszük. Az egyik (d) előmelegítőn a (g) turbógenerátor turbinájának (h) víztelenítőitől, továbbá az (i) túlhevítőből és (k) vízelválasztóból jövő kondensvizet és 10 gőzöket vezetjük keresztül, míg a másik (f) előmelegítőn az (a) turbótápszivattyú fáradt gőzét vezetjük át. Az előmelegítőben elcsapódott vizet (1) csővezetéken keresztül célszerűen az (m) tápvíztartányba 15 vezetjük, melyből a tápvizet az (a) szivattyú (n) szívócsővezetéken keresztül szívja és (c) nyomóvezetéken át a (d és f) előmelegítőkön keresztül a kazánba nyomja. 20 Az előmelegítőkön keresztül vezetett gőzök lecsapódása folytán a tápvíz felmelegedik, de párolgásnak nem ^indulhat, minthogy nyomása a légköri nyomásnál nagyobb, ú. i. kazánnyomás alatt áll. 25 Nem fáradt gőzök lecsapódása esetén a víz hőfoka 100° C-on felül is emelkedhetik, egészen a kazánnyomásnak megfelelő telített gőz hőfokáig. Ajánlatosnak bizonyul az előmelegítők vízterét bizton-30 sági szeleppel ellátni. Célszerűen külön előmelegítőt alkalmazunk 1 a tiszta és a tisztátalan gőzök számára. A tiszta gőzök csapadékát, ha az előmelegítő magasan van elhelyezve, közvetlenül a tápvíz-35 tartányba vezetjük vissza. A 2. ábrán feltüntetett foganatosítási példa szerint az (1) tápvíztartány légmentesen el van zárva és egy (2) biztonsági szeleppel van ellátva. A felületi-40 előmelegítőket ezen foganatosítási példánál a tápvíztartány vízterében helyezzük el és azok a (3, illetve 4) csőkígyókból állanak. A (3) előmelegítő célszerűen a tiszta gőzök, nevezetesen az (5) kondens-45 víz-automatából, a kazán túlhevítőjéből származó kondensvíz és gőzök keresztülbocsátására szolgál. Ezen kondensvíz, illetve gőzök a (8) csővezetéken keresztül vezettetnek a csőkígyóba, melyen ke-50 resztül áramolva és lecsapódva egy mélyebben elhelyezett (9) tartányban gyűjtetnek össze és ebből egy elektromotorral kapcsolt (10) centrifugáiszivattyú segélyével (11) nyomóvezetéken keresz-55 tül az (1) tápvíztartányba vezettetnek vissza. A tisztátalan gőzöket, így pl. a (6) gőzgép víztelenítőin áteresztett, továbbá a (12) Worthington-szivattyú gőz•hengerének fáradt gőzét, valamint az egyéb segédgépek fáradt gőzét cél- 61 szerűen a másik (4) előmelegítőn vezetjük keresztül és a lecsapódott gőzöket (13) vezetéken át egy csatornába engedjük folyni. Az (1) tápvíztartányt célszerűen vízállásmutató üveggel és egy 6í önműködő úszószeleppel is ellátjuk, mely a vízszínt állandó magasságban tartja. A zárt tápvíztartányban előmelegített tápvizet (12) szivattyú segélyével (14) nyomóvezetéken keresztül (15) kazá- 71 nokba nyomjuk be. A zárt (1) tápvíztartányban lévő tápvíz a csőkígyókból álló (3 és 4) felületielőmelegítőkön keresztül vezetett gőzök lecsapódása folytán fölmelegedik és pá- 7i rolgásnak indul. A párolgás azonban csak addig tart, míg a fejlődött párák a tápvíz fölött lévő szabad teret nem telítik. Nem fáradt gőzök lecsapódása esetében a víz hőfoka 100 C°-on felül is emelkedhetik, mely esetben a párák nyomása a légköri nyomást túlhaladja. Ezen nyomás nem kívánt emelkedésének azáltal szabunk határt, hogy a (2) biztonsági szelepet egy meghatározott nyomásra állít- öí juk be. A fentiekben ismertetett eljárás és ennek foganatosítására szolgáló berendezés gőzüzemi telepeknél a következő előnyöket biztosítja: w a) Minthogy az elpárolgott tápvízzel előálló hőveszteség kb. egyenlő a termelt gőz melegségtartalmával, az elpárolgott tápvízmennyiség és a tüzelőanyagfogyasztás között aránylagosság áll fenn. 9£ Ahány százalékkal csökkentjük a tápvíz elpárolgását, ugyanannyi százalékkal javítjuk a kazán tüzelőanyagfogyasztását. Ezen közvetlen tüzelőanyagmegtakarítás 5—10%-ra tehető. IC b) Azáltal, hogy a tápvíz párolgását megakadályozzuk, lényegesen csökken a tápvízszükséglet, ami különösen turbinaüzemeknél, ahol tudvalevőleg a turbina kondensátja újból betápláltatik a ka- IC zánba, minimális. A csekély nyersvízszükséglet következtében a kazánkőképződés is lényegesen csökken, sőt turbinaüzemeknél teljesen megszűnik. Ismeretes tény, hogy a kazánkő mily károsan befolyásolja 11 a kazán hatásfokát, kedvezőtlenné tévén a melegátadást a füstgázok és a kazánban lévő víz között. A kazánkő-képződés csökkenése, illetve megszűnése folytán a tüzelőanyag-szükségletben mutatkozó n megtakarítás legalább 5%-ra tehető. Az eljárás, illetve az ezen alapuló berendezés által közvetlen és közvetve elért
