81678. lajstromszámú szabadalom • Fogazás fűrészekhez

" Megjelent 1935. évi március hó 202 -én . ' MAGYAR KIRÁLYI ÍB1I SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81678. SZAM. — Vlll/c. OSZTÁLY. Fogazás fűrészekhez. Thorn Alajos hadirokkant cukorkaárusitó, Szekszárdon. A bejelentés napja: 1320. évi június hó 22-ike. A találmány tárgyát fűrészekhez való fogazás alkotja és lényege abban áll, hogy a tárcsafürész vagy szalagfűrész minden egyes fűrészfoga mögött két-két gyalu-5 kesszerűen élesített fog van kiképezve úgy, hogy ezek egyike a fűrészfog által ismert módon létesített horony egyik, másika pedig a horony másik oldalát le­gyalulja. Ennélfogva a fűrészelés és a fű-10 reszelt felületek legyalulása egy időben megy végbe, ami tetemes időmegtakarí­tást jelent. > A találmány tárgyát tevő fogazás a mellékelt rajzon egy tárcsafűrészen van 15 feltüntetve és pedig az 1. ábrán oldalnézetben, míg a 2. ábrán az 1. ábra I—I vonala mentén vett metszetben. A bemutatott foganatosítási példa sze-20 rint az (a) tárcsa minden egyes (b) fű­részfoga mögött két-két különleges (c) és (d) fog van kiképezve, melyek gyalu­szerűen akként vannak élesítve, hogy pl. a (c) fogak a (b) fűrészfogak által létesí-25 tett horony jobboldalát, míg a (d) fogak annak baloldalát gyalulják. A (b) fűrész­fogak ugyanis tudvalevőleg a'faanyagot kitépik, úgyhogy a fűrészelésnél az ismert egyenlőtlen felületű horonyfalak kelet-30 keznek. A különleges (c) és (d) fogak már most arra szolgálnak, hogy ezen fe­lületeket a fűrészeléssel egyidejűleg meg­munkálják, azaz legyalulják, miáltal a fű­részeléssel egyidejűleg teljesen simára 85 gyalult felületeket kapunk. A (c) és (d) gyaluló-fogak' a bemuta­tott foganatosítási alak szerint célszerűen körívvel vannak határolva és metsző szé­lük nagyobb átmérőjű körön fekszik, mint a (b) fűrészfogak tépő (b1 ) fogcsú- 40 csai. Ezen kiképzésnek az az előnye, hogy a 'fűrészfogak a faanyagot nem tépik oly szabálytalanul ki, mint ez a közönséges fűrészeknél történik. A (c) és (d) fogak ugyanis a faanyagot a fűrészelési helyen 45 ket ^oldalról a kívánt mértékben előre be­metszik, úgyhogy a fűrészfogak oldalté­pése megszűnik. Vüágos, hogy a találmány tárgyát al­kotó fogazás nem csupán tárcsafürészek- 50 nél, hanem szalagfűrészeknél is ugyanily előnyök biztosítása mellett alkalmazást találhat. Szabadalmi igények: 1. Fogazás fűrészekhez, jellemezve azál- 55 tal, hogy minden egyes fűrészfog mö­gött két-két gyalukésszerűen élesített (c) és (d) fog van kiképezve úgy, hogy egyike a fűrészfog által ismert módon létesített horony egyik, másika 60 pedig a másik oldalát legyalulja, mi­által a fűrészelés és a fűrészelt felüle­tek gyalulása egy időben megy végbe. 2. Az 1. pontban igényelt fogazás foga­natosítási alakja, jellemezve azáltal, 65 hogy a (b) fűrészfogak tépő (b1 ) fog­csúcsai mélyebben fekszenek a (c) és (d) gyalulófogak metsző éleinél, oly célból, hogy a fűrészelés helyén az anyag a gyaluló fogak által előzetesen 70 oldalt bemetszessék és így a fűrész­fogak által előidézett anyagkiszakítás szabálytalansága lehetőleg megszűn­jék. 1 rajzlap melléklettel. Stádium nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom