81671. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes hengermű

" Megjelent 1935. évi március hó 184 -én . ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81671. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Egyetemes hengermű. Stüting Heinrich igazgató, Wittenben (Ruhr mellett). A bejelentés napja: 1917. évi február hó 21-ike. Elsőbbsége: 1916. évi március hó 31-ike. Oly egyetemes hengerművekben, me­lyeknek négy hengere ugyanazon rend­szerben fekszik, valamennyi henger egy­idejű hajtása és a hengermű átszerelése 5 eddigelé sok nehézséget okozott. A hajtás átvitelére egy-egy henger tengelyéről a másikra homlok- és kúpkerekek szolgál­tak. A hengerek be- és kiszerelésekor az egész hajtást nagy időveszteséggel szét 10 kellett szedni és újból összeállítani. Mint­hogy azonkívül az egész hajtás szabadon feküdt, ennélfogva por, sziporkák, hen­gersalak, stb. folytán gyors kopásnak volt kitéve. 15 E hátrányokat a jelen találmány sze­rint úgy küszöböljük ki, hogy a tulajdon­képeni hajtást és a hengerfejet külön­külön két egymás mögötti sík rendszer­ben rendezzük el akként, hogy a henger-20 fej puszta tengelyirányú eltolással a fésűs hengerállványtól kikapcsolódik. Jó gya­korlati értéke van pl. oly megoldásnak, hogy a hengerek tengelyeit a hengerfej­ben csillagalakban ágyazzuk. 25 A hengerek tengelyeinek csillagalakú csoportosításával erős és tetszőleges hosz­szú csapágyakat szerkeszthetünk s minde­nik hengertengelyt külön-külön köthetjük össze a tulajdonképeni hajtással. A beren-30 dezés ilyen fölépítése megengedi, hogy a hajtást zárt, tokos, fésűs hengerállvány gyanánt képezzük ki. A hajtó részek ál­landóan olajban járnak és piszok ellen biztosan védve vannak. A hengermű át-35 szerelésekor a hajtás érintetlen marad; a hengerfejet ugyanis a fésűs hengerről le­vesszük; a másik kívánt fejjel helyettesít­jük és a hengermű ismét üzemképes. Ter­mészetesen úgy is járhatunk el, hogy csu-40 pán a hengereket szereljük ki és helyet­tesítjük másokkal. A csatolt rajzokon néhány ekkép épí­tett hengermű van példaképen föltüntetve. Az a talplapok az alapfalazaton szilár­dan lehorgonyozva nyugosznak. A fésűs 45 hengerállvány (1. ábra) a (b) tokból és a (c, d, e, f, g, i, k) hajtásból áll. A hajtás ilyen elrendezésében a teljesen bezárt (e) kúpkerekek, valamint a kívül fekvő (g) homlokkerekek gyors és könnyű kiszere- 50 lése válik lehetővé, ami következőkép tör­ténik : A (h) nyakcsapágyak csavarainak ol­dása után, ezeket az (f) tengelyekkel (vagy a (d) tengelyt a (c) hajtó szíjtár- 55 csávái) és a (g) homlokkerekekkel együtt a (b) fésűhengertokból kihúzhatjuk, mint­hogy a (d) vagy az (f) tengelyek az (e) kúpkerekek agyába nincsenek szilárdan beékelve, hanem betett ékekkel viszik át 60 a forgó nyomatékot a hornyolt (e) kúp­kerekekre. Ha valamennyi tengelyt a csapágyakkal és a homlokkerekekkel együtt eltávolítottuk, akkor a tok (1) fe­delének (3. ábra) eltávolítása után a (k) 65 csapágy keresztet az (e) kúpkerekekkel együtt kivehetjük. Az (i) csapágyfedők fedélcsavarainak oldásával az (e) kúp­kerekek válnak szabaddá és szintén eltá­volíthatók. A (k) csapágykeresztet úgy 70 ágyazzuk, hogy agya a (b) tok homlok­falába és a tok (1) fedelébe hatol. Az el­forgatást maguk a fogaskerekek és a csapágykersztnek a homlokfallal való összecsapolása gátolják meg. 75 A hengerfej (2. ábra) az (m, n, q) ré­szekből áll. A jelen esetben a hengerten­gelyek (n) csapágyainak alsó részei az (m) alaplemezzel (3. ábra) szilárdan össze vannak kötve. A csillagalakban elrende- 80 zett hengertengelyeket a hengerek fölvé­telére szolgáló kiálló (o) hengercsapokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom