81663. lajstromszámú szabadalom • Elektromos gőzfényizzólámpa

" Megjelent 1935. évi március hó 1-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81663. SZÁM. — VH/h. OSZTÁLY. Elektromos gőzfényívlámpa. „Siemens & Halske Aktiengesellschaft" cég Berlin— Siemensstadt-ban. A bejelentés napja: 1919. évi október hó 13-ika. Németországi elsőbbsége: 1918. évi július hó 26-ika A jelen találmány elektromos gőzfény­ívlámpákra, clZctZ olyan elektromos fény­ívlámpákra vonatkozik, melyeknél a fényt az elektromos áramnak valamely, világí-5 tásra képes olyan gőzön való keresztül­vezetésével hozzuk létre, melynek fény­kibocsátó képessége, az itt tekintetbe jövő terhelésnél, kielégítő mértékben, a látható fénysugarak körzeitébe esik, te-10 hát pl. fénygőzön (higanygőzön) vagy fémek vegyületeinek, mint pl. a földalká­liák vagy ritka fémek vegyületeinek gőzén. Az! úgynevezett effektuslámpák főleg 15 ilyen, az elektromos áram által sugárzó­állapotba /hozott gőzök hatásán alapul­nak. Azok a hatások azonban, melyeket velük elérni lehet, jóval 9,1 clttcl mc radnak az elméletileg elérhető maximumnak. A 20 terhelésnek az eddig elért mértéken túl való növelése többnyire azzal a hátrány­nyal járt, hogy a fény abszorpciója a gőz külső rétegein tetemesen fokozódik, úgy­hogy nemcsak a létesített fénymennyi-25 ség maga, hanem a fényforrás felület­egységére eső fényerősség sem fokozható a kívánt mértékben. Ezért a jelen találmány értelmében a gőzt, melyen keresztül ez elektromos ki-30 sülés végbemegy, egy cső segélyével kisebb keresztmetszetűre szorítjuk össze és szigetelő eszközökkel meggátoljuk ab­ban, hogy a cső szélén át annak külső felületére kiterjedhessék. Hogy ezek a 35 szigetelő eszközök a magas hőfoknál megtartsák szigetelőképességüket, azo­kat külön készülékkel hűtjük, mely ké­szülék hűtőhatása közvetlenül a cső ki­lépővégéig terjed. Sikerül ily módon a 40 fényt szolgáltató térfogatelemnek elek­tromos energiával való terhelését ama határokon - túl nagyobbítani, melyeket egyébkor úgy tiszta szeneknél, mint gőz­kisüléseknél elérhetnek. Tiszta szeneken az elektromos kisülésnél elért legnagyobb 45 határ még nem ér el mm2 -enként 1 am­péret; könnyen ionizálható gőzök jelen­létében a kisülés még jobban kiterjed, úgyhogy az áramsűrűség még kisebb lesz. A jelen találmánynak megfelelő eszkö- 50 zökkel azonban az áramsűrűség teteme­sen nagyobbodik és egyúttal ama káros fényelnyeletés, mely egyébkor, a gőz külső, hidegebb rétegei folytán bekövet­kezni szokott, a legkisebb imértékűre kor- 55 látoztatik. Hogy milyen kedvező ennek a fénykibocsátásra gyakorolt hatása, az abból ismerhető fel, 'hogy a világító gő­zök erős, folytonos spektrumot adnak. Az áramot vezető gőzt legalább is 60 olyan útda rabon kell azon a csövön ke­resztülvezetni, mellyel keresztmístszetét összeszorítani kívánjuk, mely útdarab mérvadó a fényfejlesztés szempontjából. Emellett a cső úgy van méretezve, hogy 65 az áramsűrűség a bezárt gőzoszlopban legalább is mm2 -ként 1 ampéret tegyen ki. Egyidejűleg természetesen ,arra is ügyelni kell, hogy a foglalatnak elegendő mélysége is legyen a tengely irányában "o és hogy az összelrendezés olyan legyen, hogy a foglalat által körülzárt gőzoszlop keresztmetszete lehetőleg teljesen fel­használtassák az áramvezetésre. Ezen, £gy cső segélyével való összesző- 75 rításon kívül a fényív keresztmetszeté­nek összeszorítására még mágneses vezetés is alkalmazható, amennyiben ugyanis vastömegeket és az áramtól át­folyt vezetékeket, önmagukban véve is- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom