81631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és forma élesen körvonalazott öntvények előállítására

Meg jelent 1935. évi március hó 126-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 81631. SZÁM. — XVI/g. OSZTÁLY. Eljárás és forma élesen körvonalozott öntvények előállítására. Lohmann-Metall G. m. b. H. cég, Berlinben. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 30-ika. Németországi elsó'bbsége: 1917. évi október hó 25-ike. Találmányunk tárgya eljárás és forma éles körvonalú öntvények előállítására, melyek közül többet kell egy munkame­netben önteni és pedig a centrifugális erő 5 alkalmazásával. Itt nehezen olvasztható és értékes fé­mekből, mint például wolframból, wolf­ramkarbidból, molibdénből, molibdénkar­bidből, uránból, titánból, vanadiumból, 10 borból, szilíciumból és effélékből álló önt­vényekről van szó. Az eljárás célja, hogy nagyobb számú formát helyezhessünk el lehetőleg szűk téren, ami különösen elektromos hegesztő 15 kemencéknél fontos, hogy a hevítő térnek lehető csekély átmérőjét és az olvasztott masszának egyenletes felhevítését érjük el, úgy hogy az valamennyi formába egyenlő hőmérséklettel lépjen be és hogy 20 az értékes fémnek lehető tökéletes kihasz­nálását érjük el, úgy hogy a veszendőbe ment fémrészek (elveszett fejrészek stb.) a legkisebb mértékre csökkentessenek. Az új eljárással azonkívül az adagolás 25 gyors behelyezését érjük el. Az eljárás abban áll, hogy a fém oly formákon ömlik keresztül, melyek cső­szerű, nem olvadó részbe (pl. retorta­szénbe) vannak egymás mögé fektetve és 30 keskeny összekötőcsövek útján vannak egymással összekötve. A cső legmellső ré­szében van elhelyezve az olvasztandó fém. A csövet centrifugális kemencébe helyez­zük, amelyet az olvasztási folyamat meg-85 indulása után forgásba hozunk. A fém ily módon a centrifugális erő által egymás­után valamennyi, erősen felhevített for­mába sajtoltatik és valamennyi formát ki­tölti. 40 Különösen fontos az új eljárás húzó-50 köveknek fémekből való előállításánál, melyek a gyémánthúzókövek (gyémántból való húzómatricák, húzófuvókák) pót­lásul szolgálnak. Ily módon sikerül kifo­gástalan húzóköveket előállítani, melyek­nél a lyukasztás egészében vagy nagyrészt már megvan, úgy hogy csak utánmeg­munkálásra szorul. Különösen fontosak ezért az öntőformák is, melyek ily önt­vény húzókövek előállítására szolgálnak. Azok a készülékek, melyek az eljárás­nál alkalmazást találhatnak, a csatolt raj­zon néhány kiviteli példában van feltün­tetve, nevezetesen az 1., 2., 3., 4. és 5. ábrák a húzókövek elő- 55 állítására szolgáló készüléket mutatják és pedig az 1. ábra a retortaszénből álló burkolócső metszete, a 2. ábra oldalnézete, a 60 3. ábra felülnézete, a 4. ábra az 1. ábrán csak nézetben lát­ható húzókövek számára való tulajdon­képpeni forma hosszmetszete, az 5. ábra a 4. ábrán látható legfelső kő 65 felülnézete. (a) a meg nem olvadó anyagból, például retortaszénből álló cső, amelyben több hengeres (b, b) részecske van egymás fölé rétegezve, melyek az alsó fenékig vagy 70 ezen fenék közeléig érhetnek. A cső felső része (n) kivágással bír, amelybe az ol­vasztandó (c, c) fémtömböcskék helyez­hetők, melyek a (b) hengerekben kiképe­zett üregeket kitöltik. Az öntőformák következőkép vannak alakítva (4. és 5. ábra). Teljesen azonos (b, b) testek akkép van­nak egymásfölé rétegezve, hogy két-két ily test között (d) üreges terek képződd 80 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom