81631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és forma élesen körvonalazott öntvények előállítására
Meg jelent 1935. évi március hó 126-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 81631. SZÁM. — XVI/g. OSZTÁLY. Eljárás és forma élesen körvonalozott öntvények előállítására. Lohmann-Metall G. m. b. H. cég, Berlinben. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 30-ika. Németországi elsó'bbsége: 1917. évi október hó 25-ike. Találmányunk tárgya eljárás és forma éles körvonalú öntvények előállítására, melyek közül többet kell egy munkamenetben önteni és pedig a centrifugális erő 5 alkalmazásával. Itt nehezen olvasztható és értékes fémekből, mint például wolframból, wolframkarbidból, molibdénből, molibdénkarbidből, uránból, titánból, vanadiumból, 10 borból, szilíciumból és effélékből álló öntvényekről van szó. Az eljárás célja, hogy nagyobb számú formát helyezhessünk el lehetőleg szűk téren, ami különösen elektromos hegesztő 15 kemencéknél fontos, hogy a hevítő térnek lehető csekély átmérőjét és az olvasztott masszának egyenletes felhevítését érjük el, úgy hogy az valamennyi formába egyenlő hőmérséklettel lépjen be és hogy 20 az értékes fémnek lehető tökéletes kihasználását érjük el, úgy hogy a veszendőbe ment fémrészek (elveszett fejrészek stb.) a legkisebb mértékre csökkentessenek. Az új eljárással azonkívül az adagolás 25 gyors behelyezését érjük el. Az eljárás abban áll, hogy a fém oly formákon ömlik keresztül, melyek csőszerű, nem olvadó részbe (pl. retortaszénbe) vannak egymás mögé fektetve és 30 keskeny összekötőcsövek útján vannak egymással összekötve. A cső legmellső részében van elhelyezve az olvasztandó fém. A csövet centrifugális kemencébe helyezzük, amelyet az olvasztási folyamat meg-85 indulása után forgásba hozunk. A fém ily módon a centrifugális erő által egymásután valamennyi, erősen felhevített formába sajtoltatik és valamennyi formát kitölti. 40 Különösen fontos az új eljárás húzó-50 köveknek fémekből való előállításánál, melyek a gyémánthúzókövek (gyémántból való húzómatricák, húzófuvókák) pótlásul szolgálnak. Ily módon sikerül kifogástalan húzóköveket előállítani, melyeknél a lyukasztás egészében vagy nagyrészt már megvan, úgy hogy csak utánmegmunkálásra szorul. Különösen fontosak ezért az öntőformák is, melyek ily öntvény húzókövek előállítására szolgálnak. Azok a készülékek, melyek az eljárásnál alkalmazást találhatnak, a csatolt rajzon néhány kiviteli példában van feltüntetve, nevezetesen az 1., 2., 3., 4. és 5. ábrák a húzókövek elő- 55 állítására szolgáló készüléket mutatják és pedig az 1. ábra a retortaszénből álló burkolócső metszete, a 2. ábra oldalnézete, a 60 3. ábra felülnézete, a 4. ábra az 1. ábrán csak nézetben látható húzókövek számára való tulajdonképpeni forma hosszmetszete, az 5. ábra a 4. ábrán látható legfelső kő 65 felülnézete. (a) a meg nem olvadó anyagból, például retortaszénből álló cső, amelyben több hengeres (b, b) részecske van egymás fölé rétegezve, melyek az alsó fenékig vagy 70 ezen fenék közeléig érhetnek. A cső felső része (n) kivágással bír, amelybe az olvasztandó (c, c) fémtömböcskék helyezhetők, melyek a (b) hengerekben kiképezett üregeket kitöltik. Az öntőformák következőkép vannak alakítva (4. és 5. ábra). Teljesen azonos (b, b) testek akkép vannak egymásfölé rétegezve, hogy két-két ily test között (d) üreges terek képződd 80 75