81613. lajstromszámú szabadalom • Vágó illetve aprítógép
— 2 — van elrendezve, melyre a (4) fúratkorongnak nekifekvő (9) spirálrugó támaszkodik. A rugalmas (6) persely a (3) kést ilymódon mindig elegendő nyomással szorítja a 5 (4) koronghoz, úgyhogy még akkor is, ha nehezen feldolgozható anyagokat aprítunk, a vágóélek a jó vágóhatást biztosító módon vonulnak el a fúratkorong előtt. Míg az ismertetettt foganatosítási alaknál 10 a szokásos keresztalakú kést (2. ábra) alkalmazzuk, addig a többi foganatosítási alakoknál a kés is újszerű módon van kiképezve. A 3., 4. és 5. ábrák szerinti foganatosítási alaknál a kés két (10, 10') szárnyal bír, me-15 lyeknek hátfelülete együttesen akkora, hogy kb. a vágandó anyag fele hat a késre, melyet a fúratkoronghoz szorít. Emellett a késnek a korongra kifejtett nyomása, mint azt kísérletek igazolták, rendesen teljesen elegendő. 20 Rendkívül szívós aprítandó anyag esetén a 6. ábra szerinti kivitel kerül alkalmazásra, melynél a kés hátfelülete kb. az aprítandó anyag háromnegyed részének nyomását veszi fel. 25 Mindkét késalaknál a vágóélek száma lényegesen kisebb, mint a keresztalakú késnél. Így az első esetben csak két (11, 11'), a másik esetben csak egy (12) éle van a késnek. Hogy a vágóéi számának ezen csökkenését ki-30 egyenlítsük, az említett vágóéleken kívül, még további sugárirányú vagy a szárnyakon harántirányban átmenő (13) éleket képezünk ki. Ezek a belső vágóélek különösen azért hatnak oly előnyösen, mert két szomszédos 35 élnek egy lyuksor fölött való elhaladása közben új aprítandó anyag nem juthat közbe. Az ismertetett késformák mindenekelőtt hús- és más rostos, gyakran szívós és inaktól átjárt anyagok aprítására alkalmasak. 40 Főzelék, kemény tészták és effélék finomra vágására stb. a 7. és 8. ábrákban szemléltetett, korongalakú (14) kést használjuk, mely küllős kerék módjára van áttörve és egyik oldalon síkra van csiszolva. 45 Vágóélek gyanánt a (4) fúratkoronggal együttmködő (15) szegélyek hatnak. Azonkívül a (16) küllők a hátsó oldalon élesítve vannak, úgyhogy az aprítandó anyag először (16) vágóélekkel jut érintkezésbe, ezt követőleg pedig felnagyolva a (17) áttöréseken át 50 a tulajdonképpen (15) vágóélekhez jut. Természetesen figyelemmel kell lenni arra, hogy a késnek egész hátfelülete akkora legyen, hogy kb. az aprítandó anyag tömegének fele gyakoroljon nyomást a késre. Miután a 55 szállítócsavar enyhe emelkedése folytán az aprítandó anyag csekély előrehaladásánál valamely (17) nyílás a korong nagy számú furata fölött vonul el, ezzel a késsel finom aprítások mindig egyenletesen foganatosít- 60 hatók. Szabadalmi igények: 1. Vágó-, illetve aprítógép, jellemezve azáltal, hogy a kés állandó nyomással szoríttatik a lyukkoronghoz. 65 2. Az 1. alatti igényben védett vágó-, illetve aprítógép foganatosítási módja, jellemezve egy a (4) fúratkorongon és a (3) késen áthatoló, részben kereken, részben szögletesen kiképezett, egy a kést körül- 70 fogó (7) karimával és kívül elrendezett (8) csavaranyával ellátott (6) persely által, melyre egy a fúratkorongra támaszkodó rugó hat. 3. Az 1. alatti igényben védett vágó-, illetve 75 aprítógép foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a kés összes hátfelülete legalább egyenlő a szárnyak közötti terek összes felületével, úgyhogy az aprítandó anyagnak kb. fele gyakorol a 80 késre nyomást. 4. A 3. alatti igényben védett vágó-, illetve aprítógép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy minden egyes késszárnyon több (13) él van elrendezve. 85 5. A 3. alatti igényben védett vágó-, illetve aprítógép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a kés küllős kerék módjára áttört, egyik oldalon síkra csiszolt (14) korongból áll, melynek (16) 90 küllői, a fúratkorong fölött csúszó (15) vágóélen kívül, a kiélesített hátban további vágóéllel bírnak. 1 rajzlap melléklettel. Stádium-nyomda, Budapest.
