81556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés igen nagy sebességgel forgó testeknek egyensúlyozására
— 2 — előnyösen ugyanarra a tengelyre ékeltetik fel. Ily esetekben tehát rendesen sebességváltoztató áttételek lelnek alkalmazást, melyeknek tengelyei fix módon van-5 nak ágyazva. Ezért az áttételnek fix módon ágyazott tengelyét a forgó testnek tengelyével hajlékony tengely útján kell összekötni. Az áttételnek nagy sebességgel forgó 10 (i) része (3. ábra) fix (j) csapágyakba van ágyazva, mely (i) résznek tengelyirányú eltolódásait a (k) ütköző tárcsák határolják. Az (i) résznek tengelye teljesen merev és a hajlékony (1) tengely út-15 ján van az (A) forgó testnek tengelyével összekötve. A forgó test tengelyének ágyazására szolgáló csapágyak az első foganatosítási alaknál használt csapágyaktól csakis any-2o nyiban térnek el, hogy az ágyazó hüvelynek tengelyirányú eltolódásait határoló rugalmas rudak alkalmazva nincsenek. Ennél a foganatosítási alaknál a forgó testnek tengelyirányú eltolódásait a haj-25 lékony tengely határolja és a tengelynek eltolódását az fa) ágyazó hüvelyben két további (m) ütköző tárcsa gátolja meg. A leírt ásryazás nemcsak vízszintes, hanem függélyes tengely körül forgó testek-30 nél is alkalmazható; ebben az esetben azonban oly szerkezetekről kell gondoskodni, melyek a forgó testnek súlyát hordják. A forgó test súlyának hordására az első foganatosítási alaknál a rugalmas 35 (e) rúd (1. ábra), a második foganatosítási alaknál pedig a hajlékony (1) tengely (3. ábra) használható fel. Minthogy az igen nagy sebességgel forgó testeknek súlya rendszerint kicsiny, nem okoz ne-40 hézséget a tengelyeknek oly módon való méretezése, hogy azok, nagy hajlékonyságuk dacára se görbüljenek meg tengelyirányú terheléseknek hatása alatt . Ezen ismert ágyazások könnyen képez-45 hetők ki akként, hogy a forgó testnek első kritikus sebessége igen 'kicsi legyen, mert ez a kiképzés csakis a (c) rugóknak és az (e) rudaknak vagy az (1) hajlékony tengelynek nagymérvű, könnyen elérhető 50 rugalmasságát követeli meg. A forgó testnek második kritikus sebessége a normális forgási sebességnél nagyobbra választandó, ami a forgó testnek oly méretezését követeli meg, amelynél az azt alkotó 55 részek és az ezeknek tengelyeit összekötő vagy meghosszabbító tengelydarabok, ha ezek a részek és tengelydarabok egymástól elkülönítve, fix csapágyakban ágyazva indíttatnak forgásnak, a normális sebességnél nagyobb első kritikus sebességgel 60 bírnak. Az ismert ágyazások könnyen képezhetők ki olymódon, hogy a forgó testnek ezen kétrendbeli első kritikus sebességei egymástól nagy mértékben eltérők. 65 A forgó testnek sebessége azonban, indítás közben, átmenetileg mindenkor annak első kritikus sebességével válik egyenlővé, ami némileg veszélyes. A jelen találmányt képező eljárás és 70 berendezés módot nyújt arra, hogy Indítás közben, a forgó testnek sebessége minden veszély nélkül válhassák ezen kritikus sebességgel egyenlővé, bármekkora legyen is ezen kritikus sebességnek elérésénél a 75 forgó testnek gyorsulása. Ez az eljárás abban áll, hogy az elég kis első kritikus sebességgel bíró, ismert módon ágyazott forgó test ágyazó hüvelyeinek elmozdulásait mindaddig meggá- 80 toljuk, míg a sebesség a normális sebességnek pld. 50%-át el nem érte. Ezenközben az ágyazás úgy viselkedik, mintha a rugók, a rugalmas rudak vagy a hajlékony tengely alkalmazva nem volnának, 85 tehát nincsen kritikus sebesség sem. A kellő nagy sebességnek elérése után az ágyazó hüvelyeket szabaddá és ezeknek elmozdulásait lehetőkké tesszük. A megejtett kísérletek igazolták, hogy az ágyazó 90 hüvelyeknek szabaddátétele semmiféle zavart nem okoz és hogy a forgó testnek percenként végzett fordulatainak száma 0 és 30000 között, igen gyorsan és igen lassan változtatható anélkül, hogy a ten- 95 gelynek vagy rugóknak legkisebb rezgései volnának észlelhetők. Épp így, a megállításnál is meg kell gátolni az ágyazó hüvelyeknek elmozdulásait, mihelyt a sebesség a kritikus sebes- 100 séghez közeledik. A kísérletek azt is igazolták, hogy sok esetben elégséges, ha a forgó testnek csakis egyik ágyazó hüvelyének elmozdulásai vannak meggátolva. Ezen jelenség 105 könnyen megmagyarázható. Ha a forgó testnek első kritikus sebessége arra az esetre, amelyben mindkét ágyazó hüvelye szabad, a, arra az esetre pedig, amelyben az egyik ágyazó hüvelyé- ll( nek elmozdulásai meg vannak gátolva, B, ezen két sebességnek értéke eléggé különböző lehet ahhoz, hogy az • - sebességnek környezetében találhassunk egy bizonyos y sebességet, melynél a forgó 11! test, forgása közben, eléggé stabil, akár csak az egyik, akár pedig mindkét ágyazó
