81553. lajstromszámú szabadalom • Készülék hangok felvételére (reprodukálására), u.n. hangsorren relé segélyével

4 — liefeknek különleges foganatosítási példái a 6a. és 6b. ábrán vannak bemutatva. Ezek tükörkép-kettős reliefek. Mindkét relief úgy kétoldalúan tapogató tapintó-5 elektrodájú, mint rögzített elektródatávolságú visszaadókondenzátorokhoz alkalmazható. A 6a. ábrán a reliefhordozó két egyszerű (fl) és (f2) kapacitásos relief egyesítéséből áll, míg a 6b. ábra szerint 10 ugyanazon hordozóba két mechanikai relief van tükörképszerűen besajtolva. A 6c. ábra egy, eredetileg tetszőleges (k) anyagból készült hangsorrend-reliefet ábrázol, melyet utólagosan elektromosság-15 vezető (m) és (n) felületi borításokkal vagy rétegekkel két oldalán elektromosságvezetővé tettünk, és mely így egy elektromosságvezető anyagból készült relieffel egyértékű, ha az (m), (n) borításo-20 kat egymással elektromosság-vezetőleg összekötjük. A reliefhordozónak (hangokkal) be nem írt (sima) oldala bizonyos mértékű szilárdsággal rendelkező hordozó, elektromosságvezető (n) alátét (pl. alá-25 helyezett fémszalag) gyanánt képezhető ki. Külsőleg mindenütt egyenlő vastagságú kapacitásos reliefek, melyek engedékenyen hozzájukfekvő szorítógörgő-30 elektródák vagy helytálló vagy rájukfekvő vonalas vagy szalagalakú elektródák közt vezethetők gyorsan tova, anélkül, hogy a hangsorrendírás ekkor megsérülhetne, a 6d, 6e és a 8. 9. ábrákon vannak feltün-35 tetve. A 6d. ábrából látható pl., hogy miképpen kaphatunk egy a 6c. ábrának megfelelő, elektromosságvezető kapacitásos reliefből, egy kiegészítő (i) szigetelő fedő-40 relieffel, mindenütt azonos vastagságú ilyen reliefet. Ekkor a külsőleg mindenütt egyenlő vastagságban egyesített anyagoknak, a találmány értelmében, egymástól eltérő fajlagos dielektromos vezetőképes-45 ségűeknek kell lenniök, vagy pedig az egyiknek elektromosságvezetőnek, a másiknak pedig nem-vezetőnek kell lennie. A 6d. ábra esetében a 6c. ábra szerint kiképezett, elektromosságvezetőleg áthi-50 dalt borításokkal ellátott (n), (k), (m) relief elektromosságvezetőnek tekintendő, az (i) reliefnek tehát szigetelő anyagból kell lennie. A 6e. ábra két, különböző dielektromos 55 állandókkal bíró (il) és (i2) anyagból kémiai úton kapott, külsőleg mindenütt egyenlő vastagságú kapacitásos reliefet ábrázol. Itt, a találmány értelmében, egy egyenletes vastagságú megadott (il) alapanyagnak egy eltérő dielektromos 60 állandójú (i2) anyaggá való, a mélységbe hatást, illetőleg fokozódó kémiai átalakításával ugyanazt érjük el, mint amit a 6c. ábrán a különböző anyagok mechanikai egyesítésével értünk el. Egy ilyen chémiai 65 relief pl. fotochémiai úton, egy résképhangsorrendfilm segélyével (pl. fémsóknak részleges redukciójával, vagy egy érzékennyé tett rétegnek keményítőműveleteivel vagy másfajtájú kémiai átalakítá- 70 sával) állítható elő. Egyik és pedig reliefes oldalán elektromosságvezető (m) felületi borítással ellátott kapacitásos reliefet ábrázol a 7. ábra. Ez az (m) borítás (pl. egy gal- 75 vanoplasztikus réteg, fémszétporlasztásos réteg stb.) kissé szélesebbre van kiképezve, mint amilyen széles a relief, úgyhogy még a reliefmentes anyagszélekre is átterjed. Ezáltal, hasonlóan, mint a külső- 80 leg az egész szalagszélességben azonos vastagságú reliefeknél, azt érjük el, hogy csak az elektromosságvezető szélek mentén gördülhetnek végig az (rl), (r2) elektródák vagy árambevezetőgörgők, te- 85 hát anélkül, hogy érinthetnék a mechanikai reliefet magát. Az (m) vezetőfelület képezi a rajzolt elrendezésnél az egyik elektródát, míg az (e2) másik elektróda (pl. egy élére állított bádoglemez) helyt- 90 állóan van elrendezve egy (r3) vezetőgörgővel szemközt, úgyhogy hatásos kondenzátorközvetítő-közegül csak a (d) távolságban lévő gázalakú vagy cseppfolyós (z) közvetítőközeg marad fenn. A (d) tá- 95 volság ekkor az (m) borítás és az (r3) görgő közt lévő anyag vastagságának változásaitól függ. Ha a relief felső szélétől számított reliefmélységtől akarjuk függővé tenni ezt a (d) távolságot, akkor az 100 (e2) elektródának vele azonos tengelyű futógörgőkkel való szilárd összekötésével érhetjük ezt el, amennyiben ugyanis az (rl), (s2), (r2) görgőket pl. a 10. ábra (rb), (s2), (rd) görgői módjára rendez- 105 zük el, vagy pedig az (rl), (r2) görgőket a széleken gördülő görgőknek képezzük ki és az (e2) elektródát helytállónak veszszük. Az (r3) görgő, mint elektróda, az (m) borítással, mint második elektródá- no val szemben szintén ad kapacitásváltozásokat, melyek a közöttük fekvő szilárd reliefanyagtól függnek és esetleg, egyedül vagy pótlólagosan (ellenkező fázissal), a (z) közvetítőközeg (d) vastagságváltozá- 115 sai által előidézett kapacitásváltozásokhoz értékesíthetők a hangvisszaadó elrendezésekben.