81545. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa két izzótesttel

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81545. SZAM. — VII/íl. OSZTÁLY. Elektromos izzólámpa két izzótesttel. Waldner Sándor vállalkozó, Budapesten. A bejelentés napja: 1919. évi november hó 7-ike. A találmány tárgya elektromos izzólámpa két izzótesttel, amelyek váltakozva vagy egyenként, ill. párhuzamos kapcsolásban egyszerre kapcsolhatók az áramkörbe. Akár kü-5 lönböző fényerősség elérése, akár pedig a lámpa élettartamának növelése céljából. A mellékelt rajz 1. ábrája egy ily fémszálas izzólámpát tüntet fel példaképpen, amelynek két izzószálát (a), ill. (b) jelzi. Az 10 izzólámpa alzata a szokásos (h) nyakkontaktus és (e) fenékkontaktus mellett, míg pl. egy harmadik (i) kontaktussal van ellátva. Az (a) és (b) izzószálak egyik vége ,a (d) helyen egymással össze van kötve és a (c) 15 vezeték révén az (e) fenékkontaktushoz van kapcsolva, még az (a), ill. (b) izzószálak másik vége az (f), ill. (g) vezetékek útján a lámpaalzat (i) kontaktusával, ill. (h) kontaktusával van összekötve. 20 A megfelelő foglalatba helyezett lámpa megengedi, hogy vagy az (a), vagy pedig a (b) izzótestet kapcsoljuk az áramkörbe, úgyhogy ha az egyik izzószál kiégett, a másikat kapcsolhatjuk be. 25 Az izzószálak ezen ösmert elrendezése azonban azon hátránnyal jár, hogy az egyik izzószál kiégése, különösen az izzószál eltöré.íe esetén, az elszakadt izzószál kitörött darabjai a másik izzószálra fekszenek fel és ennek :s0 egyes részeit rövidre zárják, miáltal a tartalék izzótest romlik. Ezen hátrány elkerülésére az izzószálak alátámasztási pontjait a találmány szerint úgy rendezzük el, hogy két, a szál irányában 85 egymásután következő alátámasztási pontnak egymástól való távolsága nem nagyobb, mint az alátámasztási pontok közötti legkisebb térbeli távolság. Ily elrendezést mutat például a mellékelt rajz 2. ábrája. Míg például az 1. ábrabeli elrendezésnél a 40 szál irányában számítva két egymásután következő (x—y) vagy (y—z) alátámasztási pont közötti távolság sokszorosa a két alátámasztási pont közötti legkisebb (y—z) térbeli távolságnak, a 2. ábrabeli elrendezésnél 45 két egymás után következő (x—y), vagy (y—z) alátámasztási pont közötti távolság egyszersmind a legkisebb térbeli távolság, amely az összes alátámasztási pontok között egyáltalában található. Ennélfogva lehetet- 50 len, hogy a kiégett izzószál törmelékei rövidzárlatot idézzenek elő a sértetlen tartalék izzószálon. A 2. ábrabeli elrendezéshez hasonló elrendezés ösmeretes az egyetlen izzószállal felszerelt szokásos félvattos, vagyis 55 gáztöltésű fémszálas izzólámpáknál. Az egyik izzószálnak a másik izzószál törmelékei által való megsérülését a 2. ábrabeli elrendezésnél még azon körülmény is megnehezíti, hogy a két izzószál lényegileg 60 ugyanazon, a lámpa középtengelyére merőleges síkban van elrendezve, amivel még azon további előny jár, hogy az áramkörbe be nem kapcsolt tartalék izzótest nem vet káros árnyékot és így nem csökkenti a mindenkor be- 65 kapcsolt izzótest fényhatását. Szabadalmi igények: 1. Fémszálas izzólámpa két önálló, váltakozva bekapcsolható izzószállal, jellemezve azáltal, hogy két, a szál irányában egy- 70 másután következő alátámasztási pontnak egymástól való távolsága nem nagyobb, mint az alátámasztási pontok közötti legkisebb térbeli távolság. 2. Az 1. alatt igényelt, két fémszálas elektro- 75 mos izzólámpa megoldási alakja, jellemezve azáltal, hogy a két izzószál lényegileg ugyanazon, a lámpa hossztengelyére merőleges síkban fekszik. 1 rajzlap melléklettel. Stádium nyomda, Budapest swr.