81541. lajstromszámú szabadalom • Elektromos folyadékmelegítő készülék

Megjelent 1935. évi április hó 101-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81541. SZÁM. — VII/Í. OSZTÁLY. Elektromos folyadéianelegítő 'készülék. Vermes Béla őrnagy, Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 9-ike. A találmány tárgya oly elektromos folyadékmelegítő készülékekre vonatko­zik, amelyeknél a melegítő edényt egy elektródákkal ellátott folyadéktartó bur-5 kolja és az ezen tartóba öntött folyadék szolgál hevítőellenállás gyanánt. A találmány tárgya ezen ismert készü­léknek oly kiképzése, amely lehetővé teszi, hogy a készülék bekapcsolása után 10 egy bizonyos ideig aránylag nagy meleg­mennyiséget fejlesszen, míg ezen idő le­teltével önműködően csökkenti le a meleg­fejlesztést oly mértékben, hogy az edény­nek aránylag rövid idő alatt felmelegített, 15 illetve felforralt tartalmát, minimális áramfogyasztással is, igen hosszú ideig melegen tartja. Ezt a találmány szerint azzal érjük el, hogy a folyadékba merülő elektródák, cél-20 szerűen szénelektródák egy vagy több pon­ton, az elektródákat egymással összekötő és az elektródák legmélyebb pontjánál mélyebbre nyúló likacsos szigetelő-testbe vannak ágyazva. 25 Ilyként a porozus szigetelő-test még ak­kor is folyadékba ér, ha az elektródák oly sok ideig voltak az áramkörbe kapcsolva, hogy az ellenállás gyanánt szolgáló folya­dékot olyannyira elpárologtatták, hogy az :!0 elektródák már nem érnek a folyadékba. Ilyenkor az elektródák alatt levő folyadé­kon át az áramvezetés megszakad. Az elektródákat egymással összekötő, az elektródák legalsó pontjánál mélyebbre ;$5 nyúló likacsos szigetelő-test ellenben a fo­lyadékot felszívja. Az ilyként folyadékkal telített szigetelő-test igen nagy ellenállású vezetővé válik, úgy hogy a szigetelő-testbe felszívott folyadék és így a szigetelő-test O is felhevül és egyrészt közvetlenül hevíti a fűtőköpenyben lévő levegőt, illetve gőzt, másrészt pedig a felszívott folyadék egy része gőzzé is válik. A likacsos szigetelő­test méreteitől függ az ilyként elért he­vítés mértéke és úgy szabható meg, hogy 45 az elpárolgás folytán a melegítő edényt burkoló hevítő-köpenybe jutó gőz éppen elegendő legyen ahhoz, hogy a melegítő edény felhevített tartalmát a kívánt hő­mérsékleten megtartsa. 50 A mellékelt rajz 1. ábrája mutatja a találmány tárgyá­nak egy példaképpeni megoldását vázlatos hosszmetszetben, míg a 2. ábra az 1. ábra (2—2) vonala szerinti nagyobb léptékű részleges metszet. (a) a melegítő edény, melynek alsó részét a (b) tartály burkolja, úgy hogy a két edény között a (c) köpeny keletkezik. Az (a) edény feneke alatt, a (b) tartály fenekének közelében két vagy több, cél­szerűen szénrudakból álló (d) elektróda van elrendezve, melyek az áramhozzáveze­tés céljából (e) kontaktuscsapokban vég­ződnek. A (d) elektródák, célszerűen végeik közelében, esetleg más közbenső helyeken is, (f) likacsos szigetelő-testbe vannak ágyazva, melyek az elektródákat egymással összekötik és amelyek a (b) edény fenekéig, esetleg ennél kevésbé mélyre, azonban a (d) elektródák legmé­lyebb pontjánál mindenképpen mélyebbre nyúlnak le. Az (f) szigetelőtömbök cél­szerűen portlandcementből készülnek, 75 azonban például mázatlan égetett anyag­ból, habkőből, asbesztből stb. is állhatnak. Az (a) és (b) edények között képződő (c) köpenytér célszerűen légmentesen el van zárva és egy csavaros dugasszal el- 80 oo 05 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom