81537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hőraktározóval ellátott gőzkazántelepek üzemére

Megjelent 1935. évi április hó 101-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81537. SZÁM. — V/e/2. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés hőraktározóval ellátott gőzkazántelepek üzemére. Aktiebolaget Vaporackumulator cég Stockholm. A bejelentés napja: 1920. évi június hó 23-ika. Svédországi elsőbbsége: 1919. évi április hó 12-ike. Gőzkazántelepek üzeménél kitűnt, hogy vizet vagy valamely más folyadékot tartalmazó tartályból álló gőz- vagy melegraktározók elrendezésével, melyekbe a kazángőzt 5 bevezetjük és benne forró vizzé kondenzáljuk, egész sor előnyt lehet elérni. Különösen kiemelkedő egy ilyen, a gőzkazántól elválasztott gőzraktározó alkalmazásának előnye a modern gőzkazántelepeknél, melyeknél a 10 használt nagy gőznyomás a tulajdonképpeni gőzkazánokban nagy vízterek elrendezését lehetetlenné teszi. Ilyen gőzraktározó elrendezésével gyakran önműködő tüzelés alkalmazható a kézi tüze-15 lés helyett. Továbbá, lángcsöves kazánok helyett, vízcsöves kazánok' használhatók s. i. t. Azonkívül a gőzraktározó jóval alacsonyabb nyomásra méretezhető, mint a gőzkazán és benne a nyomás gyakran jóval tágabb hatá-20 rok közt ingadozhatik, mint ahogyan az! a kazánban megengedhető lenne, anélkül, hogy ezek a gőzraktározóban végbemenő nyomásingadozások a gőzvezetékhálózatba vitetnének át. Ezáltal válik csak lehetővé a gőz-25 kazántelepben dolgozó víztereknek aránylag kis költséggel való növelése és ezzel egy egészen új hatásnak előidézése, nevezetesen: a terhelés ingadozásainak gyakorlatilag tökéletes kiegyenlítése. 30 Azt lehetne hinni, hogy az ilyen gőzkazántelep üzeménél, úgy, mint a gőzraktározó nélküli gőzkazántelepeknél, fontos, hogy a tüzelés a kazánnyomás ingadozásai szerint szabályoztassék. Ez azonban, mint kísérletek -35 kel megállapítottuk, nem helyes feltevés. Megállapítottuk ugyanis, hogy az egész telep üzemét nagyon megkönnyíti az, ha a tüzelést a gőzraktározó nyomásának ingadozásai szerint szabályozzuk, azaz ha a tüzet fel-40 élesztjük, mihelyt ez a nyomás bizonyos legalacsonyabb érték közelébe süllyed, ellenben fojtjuk azt, ha ez a nyomás egy bizonyos felső határon túl igyekszik emelkedni. A gőzraktározó nyomásának ezen két határérték közit való ingadozásai esetén ellenben a tűz 45 erősségét változatlan értéken tartjuk meg, Főleg olyan esetekben van szükség a kazántűznek a gőzraktározó nyomásához való ilyen alkalmazkodására, amidőn a gőzraktározóba közvetlenül vagy közvetve úgy- 50 nevezett átömlesztőszelep közvetítésével vezetünk be gőzt, mely szelepet a kazánnyomással vagy a telep valamely más berendezésének nyomásával szabályozunk és mely gőzt fúj be közvetlenül vagy közvetve a gőzraktározóba. 55 Annak lehetővé tételére, hogy a fűtő, a fent említettekkel összhangban, a tüzelést a gőzraktározó nyomása szerint szabályozza, a találmány értelmében a fűtő munkahelye közelében nemcsak a rendes, a kazánnyomást 60 jelző, ill. jmutató manométer van elrendezve, hanem egy második, a gőzraktározó gőzterével összeköttetésben álló manométer is, úgyhogy a fűtő minden pillanatban megfigyelheti a gőzraktározóban uralkodó nyomást. A ren- 65 des kazánmanométer természetesen a rendes atmoszférabeosztással van ellátva, míg a gőzraktározóhoz tartozó manométer vagy szintén ilyen rendes, atmoszférabeosztással van ellátva, vagy pedig közvetlenül kg-okban 70 adja meg azt a gőzinennyiséget, mely a gőzraktározóban van, tehát utóbbinak töltési állapotát mutatja. Ezen a manométeren célszerűen pl. vörös színnel a nyomások egy felső és egy alsó határértéke meg van je- 75 lölve. A fűtő már most úgy szabályozza a tüzelést, hogy akkor, ha a gőzraktározó nyomása valamely, az alsó határérték közelébe eső nyomáshoz közeledik, a tüzet lassan éleszti, míg ellenben akkor, ha a gőzraktáro- 80 zóban a nyomás a felső határérték közelébe eső nyomáshoz közeledik, azt lassan fojtja.