81491. lajstromszámú szabadalom • Kamatleolvasó készülék

Számok logarithmikus hosszúságait felrakjuk és az átlátszó hengert úgy helyezzük az alsó hengerre, hogy a kettő kezdővonalai egymást fedjék, úgy épúgy, mint a 18 és 180-as idő-5 beosztás alatt — bármely piás (i) időbeosz­tás alatt is az egységnyi tőkének (i) napra esedékes 2%-os kamatját olvashatjuk le. A logarléc szabályaiból következik, hogyha az átlátszó hengert eltolva helyezzük az alsó 10 hengerre, úgyhogy az átlátszó henger kezdő­vonala ne az (1) beosztásra, hanem egy tet­szés szerinti (S) tőkeszámra mutasson, úgy ezen helyzetben az i (i) időbeosztás alatt (s) tőkének (i) napra esedékes 2%-os kamatját 15 olvashatjuk le. Az átlátszó henger kezdő­vonala •— mint láttuk — a 2%-os kamat­lábbal azonos. Ezért a fenti szabályt úgy is formulázhatjuk, hogy a 2%-os kamatlábnak megfelelő beosztást a tőkére állítjuk és (i) 20 időszám alatt leolvassuk a 2%-os kamatokat. Ez a szabály nemcsak 2%, hanem bármely más kamatláb esetén is érvényben marad, nevezetesen valamely (S) tőkének (k) ka­matláb mellett (i) időre esedékes kamatját 25 úgy kapjuk, hogy (k) beosztást (S) számra állítjuk és (i) alatt az alsó henger beosztását leolvassuk. Az 1. ábra mutatja 38440 K tőkének 87 napra esedékes 7.5%-os kamatját: 696.70 K, 30 melynek leolvasása akként történik, hogy az átlátszó henger 7.5 számát az alsó henger 38440 beosztására állítjuk és a 87 szám alatt az alsó henger beosztását leolvassuk. A 3%—8% kamatlábak felrakása már 35 most a következő számításon alapszik. Ha ugyanis az átlátszó henger kezdővonala, mely azonos az alsó henger logarkifejtésének (1) beosztásával, 2%-os kamatlábnak jfelei meg, úgy a logarkifejtés egy bizonyos (n) beosz-40 tása (2n) %-os kamatlábnak felel meg. Ha tehát az'átlátszó hengeren a 2, 2.05, 2.10 stb. log. hosszúságokat felrakjuk, úgy ezek sor­ban a 4, 4.10, 4.20 stb. kamatlábakat adják. A valóságban azonban az átlátszó hengerre 45 nem a 2, 2.05, 2.10 számok logarithmusait rakjuk fel, hanem ezek reciprok értékeinek logarithmusait, tehát az i, 2 -i, — számok log. hosszúságait és a felrakás mellé sorban odaírjuk a megfelelő kamatlábakat: 4, 4.1, 50 4.2 stb.' Ezen reciprok értékű felrakásra azért van szükség, hogy a szorzás helyett reciprok ér­tékkel való osztást — mint könnyebben — elvégezhető műveletet végezhessük, mert 55 mint a logarléc szabályaiból tudjuk, az osz­tás egyszerűen úgy történik, hogy az osztó logarithmusát az osztandó logarithmusára állítjuk és a kezdővonalnál az osztási ered­ményt leolvassuk, míg ellenben a szorzásnál a kezdővonalat kell az egyik szorzóra állítani 60 és a másik szorzónál leolvasni az eredményt, ami annyiban is nehézkes eljárás, mert a (2) kezdővonal közül mindig keresni kell a beállításra alkalmasat, nehogy igen nagy el­tolásra legyen szükség. 65 A 2%-tói 3%-ig terjedő kamatlábakra a gyakorlatban alig van szükség, azért ezek felrajzolva sincsenek. A készülék helyes és gyors alkalmazásának egyedüli követelménye, hogy az alsó henger 70 beosztásait — azaz leolvasási szabályait, me­lyek a logarléc leolvasási szabályaival azo­nosak — ismerjük. Ha ezzel tisztában vagyunk, úgy az egész eljárás mint láttuk •— nem egyéb, mint 75 egyszerű beállítás, mert csak annyiból áll, hogy az átlátszó .henger és az alsó henger kölcsönös elforgatása és eltolása által az át­látszó hengerre felírt kérdéses kamatláb mel­letti kis vonást az alsó hengeren leolvasandó 80 tőkeösszegre állítjuk. Az alsó henger és az átlátszó henger ezen kölcsönös helyzetét a kettő közötti kis súrlódás biztosítja. A be­állítás után az eredmény már készen előttünk áll, nem kell jnást tenni, mint az átlátszó 85 hengeren megkeresni a napok számát és ezen szám melletti kis vonás alatt az alsó henger beosztását leolvasni. Hogy a leolvasott kamat hány számjegy­ből áll, ezt azon egyszerű gyakorlati szabály- 90 ból, állapítjuk meg, hogy a kamat általában a tőkének 1—2 századrésze körül van, min­dig kisebb, mint a tőke Vio része és — a pár napos kamatoktól eltekintve — nagyobb, mint a tőke VJOOO része. 95 Az alsó henger alsó harmadában — mint látjuk — a beosztás ismét élőiről kezdődik. Ez azért van, hogy az eredményt itt is le tud­juk olvasni, ha a kérdéses na|p beosztása a felső beosztásról lekerül és az alsóra mutat. 100 Másrészt pedig az (1) számjeggyel kezdődő tőkebeállításoknál előfordulhat az az eset, hogy az átlátszó henger feltolását az állvány homlokfala akadályozza. Ilyenkor tehát a be­állítást az alsó hengeren végezzük. 105 A második kiviteli mód abban áll, hogy a log. hosszak nem egy hengerfelület csavar­vonalain, hanem egy síkfelületű tábla (3. ábra) bizonyos számú egymással parallel és egyforma hosszúságú sorain vannak felrakva 110 (Al). Az átlátszó henger helyett pedig min­den egyes kamatlábnak megfelelően egy-egy átlátszó lapot alkalmazunk (C). Minden ilyen átlátszó lap — melynek anyaga celluloid — egy bizonyos kamatláb szerinti időbeosztást 115 tartalmaz. Hogy melyik lap minő kamatláb mellett adja a kamatot, ezt a lap egyik sar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom