81482. lajstromszámú szabadalom • Gép tetszőleges alakú hornyok vagy rovátkák marására

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81482. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Gép tetszőleges alakú hornyok vagy rovátkák marására. Majzer János művezető Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi április hó 11-ike. A találmányt tetszőleges alakú hornyok vagy rovátkák marására szolgáló gép képezi, mely lényegileg az önműködő fúrógépeknél a szerszám előretolásánál szokásos módon 5 előretolt munkadarabot megmunkáló és egymagukban vagy vezetőtárcsák közvetítésével központosán vezető marókból és egy a munkadarabnak esetleg szükséges elforgását létrehozó, a munkadarabot befogó fej tenge-10 lyének egy karjával együttműködő kényszerpályából áll. A gép asztalában a marók alatt egy központosító rúd lehet rugalmasan ágyazva, mely a fokozatosan alásüllyedő munkadarabot megtámasztja és pontosan a 15 gép függőleges tengelyében tartja. Ezen géppel a legkülönbözőbb alakú hornyok és rovátkák marhatók, így pl. a gép spirálfúrók csavarvonalalakú hornyainak, dörzsárak rovátkáinak előállítására stb. 20 alkalmas. A mellékelt rajzon a marógépnek egy foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábrán a gép oldalnézete, részben függőleges metszete, a 25 2. ábrán a maróknak, ágyazásuknak és hajtásuknak felülnézete, a 3. ábrán a marók egyenletes forgását biztosító fogaskerékáttétel felülnézete és a 4. ábrán a munkadarab forgatására szol:í0 gáló kényszerpálya elölnézete látható. A marógépet példaképpen ismert rendszerű önműködő előretolással működő fúrógép kapcsán ábrázoltuk. Az (1) munkadarab a szokásos (2) fúrófejbe van befogva, mely a (3) ;i5 tengely végére van erősítve. Az önműködő süllyesztést a (4) áttétel hozza létre mely hajtását a (7) főtengelyről hajtott (5, 6) laza és ékelt szíjtárcsáról nyeri. A (7) főtengely hajtja a (8, 9) kúpkerékáttételt is, mely fúró-40 gépeknél a (2) fejbe befogott szerszám hajtására szolgál. Minthogy a gépnek marógépként való használatánál a fúrószerszám a helyébe befogott (1) munkadarabnak (az esetleg szükséges alább ismertetett kényszermozgású elforgatástól eltekintve) csak süllyedő 45 mozgást kell adni, a (9) kúpkereket leszereljük vagy megerősítő ékét eltávolítjuk, úgyhogy ez a kúpkerék lazán forog és a (7) főtengely forgása a (3) tengelyre nem vitetik át. 50 A (10) marók, melyek lapos tárcsák alakjában vannak kiképezve, a gépnek (11) asztala felett a (12) csapágytömbökben nyugvó (13) tengelyeken vannak ágyazva. A marók száma a létesítendő hornyok számának felel 55 meg, a rajzon pl. négy marót ábrázoltunk. Háromnál kevesebb marót nem célszerű alkalmazni, mert a marók tegyúttal a közéjük lépő munkadarabnak központos vezetésére is szolgálnak. Ha a létesítendő hornyok száma 00 háromnál kevesebb, vagy a marók száma háromnál több, de azok nincsenek szimmetrikusan elosztva, akkor a felesleges marókat tengelyeikről leszereljük és megfelelő külső átmérőjű tárcsákkal helyettesítjük, melyek a 05 munkadarab felületén gördülnek és azt a marókkal együttműködve központosítják. A marók hajtása a (14, 15) ékelt és laza szíjtárcsákról a (16) tengely, a (17, 18) kúpkerékáttételek, a (19) tengelyek és a marók- 70 nak (13) tengelyeit hajtó (20, 21) kúpkerekek útján történik. A marók egyenletes for» gatását azáltal érjük el, hogy a (19) tengelyeknek alsó végére a (22) fogaskerekeket ékeljük, melyek mindannyian a közös nagy 75 (23) fogaskerékkel kapcsolódnak (1. és 3. ábra). A marók alatt a (24) edény van elhelyezve, mely a lehulló forgácsoknak és a kenőolajnak felfogására szolgál. A forgácsok és az olaj a 80 (24) edénynek (25) toldatán át távolíttatnak el.