81460. lajstromszámú szabadalom • Állandóan egyirányban indukált villamosgép

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI 1 SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81460. SZAM. — Vll/g. OSZTÁLY. Állandóan egy irányban indukált villamosgép. Schaar Ernő oki. elektromérnök Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi november hó 6-ika. Mechanikai energiának villamos energiává vagy pedig villamos energiának mechanikai energiává való átalakítása, villamos gépek segítségével történik; az először jelzett cél 5 elérésére áramfejlesztők (dinamók, generáto­rok), az utóbbira motorok szolgálnak. A két gépnem működése elvileg teljesen azonos és a gyakorlati alkalmazásban is a legtöbb eset­ben bizonyos előfeltételek mellett minden 10 áramfejlesztő mint mótor és megfordítva mű­ködhetik, úgy hogy elegendő, ha alábbi fej­tegetéseink során csupán az áramfejlesztőket tartjuk szem előtt, megjegyezvén, hogy az áramfejlesztőre levezetett eredmények a mo­torokra is alkalmazhatóak. Az áramfejlesztőgépek működése az induk­ciós törvényen alapszik, amely szerint 15 B. v. 1. 10-Volt ahol (e) az (1) centiméter hosszú vezetőben 20 indukált feszültséget, (B) a négyzetcentimé­terre eső mágneses erővonalak számát és (v) a mágneses mező és a vezető közti másodper­cenkénti relatív sebességet jelenti. A mellékelt rajz első ábráján valamely vil-25 lamos áramfejlesztőgép ismert szerkezetét vázlatosan tüntettük fel. Az (1) sarokban gerjesztett mágneses erővonalak a (2) lég­rést, a (3) fegyverzetet, majd ismét a (2) légrést áthatolva a (4) sarokhoz jutnak és DÓ az (5) testen keresztül záródnak. Ilyenfor­mán a sarkok alatt a légrést csaknem merő­legesen átható és egyenletes mezőt kapunk, míg az (X—X) vonal felé közeledve a mező állandóan gyengül és végül a (h h) vonal­;í5 ban teljesen hiányzik; a (h—h) vonalat ezért is semleges zónának nevezzük. A (3) fegy­verzet forgása közben a mágneses mezőt szeli és ennek eredményeképen a fegyverzet veze­tőiben a fenti egyenlet szerint kiszámítható feszültség indukálódik. Amint az 1. ábrán 40 látjuk, az egyes vezetőkben indukált feszült­ség a fegyverzet minden körülforgása alatt egy legnagyobb pozitív és negatív érték kö­zött változik, amely változás bizonyos felté­telek mellett a sinus függvény törvényszerű- 45 ségét követi. Az így nyerhető áram tehát váltóáram. Egyenáram termelése céljából, mint ismeretes kollektor segítségével minden vezetőt áramirányának változása pillanatá­ban az ellenkező sarkú gépkapocsra kapcso- 50 lünk, és ilyképen a gép kapcsain egyenirá­nyú áramat kapunk. Az egyes vezetőket különféle soros és pár­huzamos kapcsolásban csoportosító csusz-Latógyűrűk alkalmazása mellett egy vagy 55 többfázisú váltóáramot, kollektor alkalmazá­sával egyenáramot szolgáltató gépet nye­rünk. Elvileg nem változtat a dolgon, ha a mágnesmező forog, és az indukált rész áll, miként ezt a legtöbb váltóáramú gépnél lát- WJ juk és nem változtat az sem, ha a gépet többsarkú kivitelben készítjük. Áramszolgáltatás esetén a fegyverzetben keringő áramok ellenmezőket képeznek, me­lyek a gerjesztő mágnesekkel együtt a re- 05 sultáns mezőt képezik. Az ilymódon felépített és működő gépek egyik fő jellemvonása a resultáns-mágneses­mezők alakja, amennyiben ezek a fegyverzet körforgására vonatkoztatva, sem irányuk- 70 ban, sem erejükben nem homogének. Ennek következményeképpen, mint már fentebb láttuk, minden vezetőben más és más feszült­ség keletkezik. Mássszóval ezt akként is ki­fejezhetjük, hogy a gerjesztő mágneses mező és fegyverzet relatív mozgása irányában a resultáns mezők nem homogének és a moz­gás irányában haladva, egy elektromos kör-75

Next

/
Oldalképek
Tartalom