81440. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az áramtorlódás csökkentésére villamosgépek horonyba ágyazott vezetőiben, melynél az egész hornyot kitöltő vezetők radiális irányban tübb egymástól elszigetelt részvezetőkre vannak megosztva
- 8 -a két felső tükröződik. Egyrészt tehát nincs cyklikus változás, másrészt pedig több egymás között nem egyenlő homlokkötés szükséges. Mások a viszonyok a 10. 5 ábrán feltüntetett és a találmány értelmében készült elrendezésnél. A részvezetők egymásutánja minden egyes homlokkötésben egyenlő cyklus szerint változik: 1, 2, 3 —3, 1, 2 — 2, 3, 1 — 1, 2, 3 — 10 3, 1, 2 — 2, 3, 1. Az eltolás minden horonyban egyenlő és lépése 1. Az eltolás egyetlenegy u. a. rendszerű és kivitelű homlokkötés segélyével történik. Ezen egymásközt egyenlő homlokkötések segé-15 lyével egyik tekercselési hosszról a másikra való átmenet alkalmával a cyklikus eltolás akként történik, hogy p. o. az 1. ábrában az 1 vezető, amely I-ben a horonyfején fekszik, a II. horonyban egy 20 hellyel, a III-ban két hellyel lejjebb vándorol és i. t., míg a horony alján fekvő p. o. 6. számú vezető a következő horony legfelső helyzetébe kerül. Miként az ábrákból látható, a fenti követelmény ki 25 van elégítve. Magát a homlokkötést minden egyes esetben a gép viszonyainak leginkább megfelelő alakban fogjuk készíteni. Célszerűen járunk el, ha csűrést a kötés egyenes részében végezzük, miként 30 ezt a 2. és 6. ábrákon feltüntetett példakénti kivitelek mutatják. Egy más elrendezést mutat a 3. ábra. Ennél a kivitelnél a horonynak nem mind a 6 vezetője fekszik egymás alatt, ha* 35 nem két párhuzamos réteget képeztünk ki, egyenként 3 vezetővel. Ezen elrendezésnek az az előnye, hogy a vezetők az egyik ágról a másikra való átmenet alkalmával a térben csak kis mértékben tolódlo nak el és sohasem ugranak p. o. az egész horonymagassággal. Míg az 1. ábrában minden vezető a keresztezés alkalmával az összes többieket átugorja, a 2. ábrában az egyes vezetők egymásközt egyenlő mér-15 tékben tolódnak el. A cyklikus sorrendet erre az esetre is a fent közölt számséma mutatja. A vezetők számozása akként történik, hogy a horony balfelében a számok felülről le-50 felé 1, 2, 3 jobboldalán pedig alulról felfelé, 4, 5, 6 haladnak. A vezetők egymásutánja : I. horony 1, 2, 3, 4, 5 6 II. „ 6, 1, 2, 3, 4, 5 stb. 55 A két-két ág közötti átmenet alkalmával a homlokkötésben eszközlendő csűrést a 6. ábra mutatja. Az ábrából minden további nélkül látható, hogy egy ily módcn eszközölt keresztezés a homlokkötés szilárdási viszonyait csak emeli. 60 Az 1. és 2. ábrák szerinti elrendezésnél a cyklikus eltolódás lépése 1 volt. Ha p. o. az 1. vezető az I. horonyba az első helyen fekszik, a II. számú horonyban közvetlenül az első hely alá kerül, a II. ho- 65 ronyból a IV.-be való átmenet alkalmával a legalsó balhelyzetből a legalsó jobba tolódik el és í. t. Lényegesen egyszerűbb elrendezésre jutunk, ha az eltolódás lépését 1-től eltérő számúra választjuk. A 4. 70 ábra egy oly elrendezést mutat, amelynél az eltolódás lépése 2, amidőn a részletvezetőket a homlokkötésben eszközölt keresztezés után két vezetőszélességgel toljuk el. 7 5 A következő számséma adódik ki: I. horony 1, 2, 3, 4, 5, 6 II. „ 5, 6, 1, 2, 3, 4 III. „ 3, 4, 5, 6, 1, 2 stb. A 4. ábra minden további magyarázat «o nélkül is elég világosan mutatja, hogy ily elrendezés mellett is minden részletvezető minden helyzetet elfoglal. Az 5. ábra egy oly elrendezést mutat, amelynél a horonyban 12 vezető fekszik, 85 hatos párhuzamos rétegekben. A hat egymás mellett fekvő részletvezetőnek megfelelőleg hat egymással seriesbe kapcsolt vezetőág szükséges. Az 5. ábrában vázolt elrendezés csűrési *JO helyét a 6. ábra mutatja. Az eltolás lépése ugyancsak 2. és a számséma a következő: I. horony 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12. ''5 II. horony 11, 12, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 stb. A részletvezetők száma, amelyre a hornyok összvezetőit megosztjuk a gyakorlati kivitelnél egyrészt a még meglevő íoo hajlíthatóság szerint, amely a tekercselés előállítása szempontjából szükséges, másrészt a részvezető magassága szerint igazodik, amely tekintettel a horony méreteire, még nagyobb örvényáram vesztesé- iC5 gek nélkül alkalmazható. Rézkötelek alkalmazásakor rendesen az első szempont, tömör réz alkalmazásakor a második mérvadó. Nagy váltakozó áramú gépek igen mély hornyai esetében könnyen ju- 110 tunk 30 egymásfölé ágyazott részletvezető szükségességére. Végül a részletvezetők számát az ágak számával egyenlő számúra kell választani, — illetőleg annak valamely egész számú törtjére — nr>