81426. lajstromszámú szabadalom • Favázas fal deszkaborítással és hozzávaló borítódeszkák
Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81426. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Favázas fal deszkaborítással és hozzávaló borítódeszkák. Stieber Adolf mérnök Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 9-ike. Kislakások építésénél a mindkét oldalról borítással ellátott favázas fal alakjában alkalmazott faépítkezés jól bevált. A külső borítást rendszerint simára gyalul-5 ják, a horonnyal és ékkel ellátott deszkákat egymásba eresztik és befestik; belül ellenben a borítást érdesen hagyják meg, náddal borítják és erre vakolnak. Ezen építkezési mód hátránya, hogy a 10 a külső deszkaborítás az időjárás viszontagságainak közvetlenül van alávetve, tehát gyorsan rothadásnak indul, hogy továbbá a szél a hézagokon átfúj és ennek folytán a lakás belseje nagymérték-15 ben lehűl, lényeges hátrány még, hogy a vakolásnélküli fafal tűzveszélyes. A belső falsík előállítása a nádborítás miatt költséges, a faborítás és a vakolat közötti kapcsolat azonban ennek dacára 20 sem tartós, mert a habarcsréteg, különösen erős szél idején, a tulajdonképpeni fafalról leválik. Jelen találmány célja az említett hátrányok kiküszöbölése és egyúttal oly fa-25 épület létesítése, mely masszív építkezés jellegével bír. Ezt a feladatot a jelen találmány oly deszkaborítás alkalmazásával éri el, melynél az egyes deszkák a vakolatot tartósan a deszkához 30 rögzítő, alámetszett keresztmetszetű hornyokkal vannak ellátva. A melékelt rajzon a találmány tárgyának két foganatosítási példája látható. Az 35 1. ábra az első, a 2. ábra pedig a második foganatosítás szerinti borítódeszka keresztmetszete, a 3. és 4. ábra az ezen deszkák előállítására szolgáló gép vázlatos homlok-, illetve felülnézete. 40 A favázas építkezéseknél szokásos (a) borítódeszkákat a fecskefarkalakú (b) hornyokkal látjuk el, melyekre a vakolatot közvetlenül alkalmazzuk. A hornyoknak természetesen nem kell ponto- 45 san fecskefark alakjával bírniok, lényeges csak, hogy a horony feneke szélesebb, mint felületi nyílásának szélessége. Azáltal, hogy a hornyok alá vannak metszve, a vakolatot fogvafartják. A 2. 50 ábrán látható (f) borítódeszkáknál a (g) hornyok csak az egyik oldalon vannak alámetszve, az 1. ábra szerinti kiképzés azonban előnyösebb. A hornyok előállítása az érdesen ha- 55 gyott deszkákban gyalulás vagy marás útján egyetlen műveletben végezhető a 3. és 4. ábrán vázlatosan feltüntetett gép segítségével. Ezen gépnél egymásmögött két, ellentétes irányban ferde, azaz egy- 60 mást keresztező (i) és (k) tengely vagy szerszámtartó van alkalmazva. Mindegyik tengelyen erre merőlegesen tetszőleges számú, pl. 4 fokozatosan csökkenő átmérőjű (ml, m4), illetve (ol, o4) forgó 65 gyalu- vagy marótárcsa van alkalmazva olykép, hogy az egyik (i) tengely legnagyobb átmérőjű (m4) marója mögött a másik (k) tengely legkisebb átmérőjű (ol) marója foglal helyet. Ezen gyaluk 70 egymás nyomában dolgoznak és a mellső maró az egyik, a hátsó maró pedig a másik irányban való alámetszést létesíti. Az egymás nyomában dolgozó különböző átmérőjű ferde marók elrendezése tehát 75 olyan, hogy a létesített horony feneke sík felületet képez. A marók forgó kések vagy fűrészek gyanánt is kiképezhetők.