81406. lajstromszámú szabadalom • Mankó, rugalmas és járás közben a testmozgáshoz alkalmazkodó fejdarabokkal

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81406. SZAM. — Vll/c. OSZTÁLY. Mankó, rugalmas és járás közben a testmozgásokhoz alkalmazkodó fejdarabbal. Steinmüller Frigyes kocsigyártó mester Hinterbrühlben Alsó-Ausztria. A bejelentés napja: 1920. évi október hó 30-ika. Elsőbbsége: 1917. évi szeptember hó 19-ike. Már régen elismerték, hogy mankóknál és botoknál a kézcsuklóban, ill. hónaljban kelet­kező lökéseket lehetőleg ki kell küszöbölni, mely célból a mankónak vagy botnak végén 5 acél- vagy gumirugókat alkalmaztak. A gumi alkalmazása azonban veszélyes, mivel nedves időben csúszik. Továbbá az eddigi merev kap­csolat a mankó és fejrésze között a hónalj feldörzsölését eredményezte, mely hátrányt a 10 mankó fejrészének párnázása csak részben szüntette1 meg. Jelen találmány nemcsak megszünteti fent­említett hátrányokat, hanem még több fon­tos előnnyel is bír. Egyik példaképpeni ki­lő viteli alakja mankófejen való alkalmazásban mellékelt rajzon metszetben látható. Jelen találmány elvén a mankófej kétrészű és az (a) támasztórészből, valamint a (c, d) mankóágak (b) összekötőrészből áll. Az (a) 20 támasztórészben két (e, f) csavar ül, melyek hosszirányban bizonyos játékkal könnyen mozoghatnak a (b) összekötőrész (g, h) hü­velyeiben. Az (e, f) csavarorsókat (i, k) ru­gók veszik körül, melyek az (a, b) részeket '25 egymástól távolítani igyekszenek. Aszerint, amint a támasztórészre eső nyomás közpon­tos, vagy pedig oldalirányú, az (i, k) rugók egyidejűleg egyenlő mértékben vagy pedig azoknak egyike kisebb vagy nagyobb mérték-30 ben nyomatik össze, olykép, hogy a tulajdon­képpeni mankó az (a) támasztórész alatt bi­zonyos határok között ide-oda lenghet, anél­kül, hogy a támasztórésznek ezen mozgás! követni kellene. Az (a) támasztórész tehát a mankó hasz- 85 nálata közben nyugodtan marad a hónaljban és így azt fel sem dörzsölheti. A lökéseket a rugók felfogják és kétségtelenül lényegesen csökkentik. Jelen találmány lényegeként te­hát a mankófejrész oly rugalmas elrendezése 40 szerepel, melynek révén a mankófejrész, r. mankónak összes helyzeteiben az alátámasztó­felülettel párhuzamosan áll be és ezáltal a mankó kicsúszását megakadályozza. Szabadalmi igény: 45 Mankó, rugalmas és járásközben a testmoz­gásokhoz alkalmazkodó fejdarabbal, azál­tal jellemezve, hogy a (c, d) mankóágak (b) összekötőrésze és a mankó laza (a) alkatrésze között (i, k) rugók (spirál- 50 rugók, acélrugók, kaucsukrugók, önmű­ködő rugók, gumipárnák stb.) vannak el­rendezve, melyek ezen (a) támasztórészt a mankóágak (b) összekötőrészétől, mely az (a) alátámasztórészhez képest vezetve 55 van (pl. (e, f) csavarokkal), távoltartani igyekszenek és lehetővé teszik, hogy a mankó mindenkori helyzetében annak fej­része az alátámasztó felületei párhuzamo­san állhasson be. 60 1 rajzlap melléklettel. Stádium nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom