81342. lajstromszámú szabadalom • Kapaszkodólánc magánjárókhoz

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI mSSM SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81342. SZAM. — V/e. OSZTÁLY. Kapaszkodólánc magánjárókhoz. Morva Rezső szakiró, Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi december hó 14-ike. Ismeretes dolog, hogy nagyobb erőt igénylő kapaszkodásnál a magánjáró járkereke, — nem rendelkezvén elég nagy kapaszkodó fe­lülettel — gyakran megcsúszik, vagy pedig 5 maga alól a földet kimozdítja és ezáltal nem képes előbbre haladni. Ennek a hátránynak kiküszöbölésére a járkereket megpróbálták már kapaszkodó lánccal felszerelni, ez azon­ban nem felelt meg a kitűzött célnak, mint-10 hogy a lánc nem volt elég merev, és így a kerék súlya csak a közvetlenül a kerék alatt fekvő láncsínekre adódott át, miáltal a lánc többi része a kapaszkodásban nem vett részt. Jelen találmány szerinti kapaszkodóláncnál 15 a láncszemek olymódon vannak egymáshoz kapcsolva, hogy azok egy merev sínt képez­nek, melyen a kerék terhe egyenletesen szét­oszlik, miáltal a földön fekvő összes lánc­szemek kényszerítve vannak a kapaszkodás­•_!0 ban egyformán résztvenni. A találmány tárgya a csatolt rajzon példa­képen felvett foganatosítási alakjában van ' feltüntetve éspedig az 1. ábra a járkerékre szerelt kapaszkodó-25 lánc oldalnézete, a 2. ábra egy láncszem távlati képe nagyobb léptékben. A találmány szerinti kapaszkodóláncnál a keréktalp szélességének ^megfelelően egy 30 sorban elhelyezett, egymással párhuzamos (a) láncszárak egyik végükön szabadon, má­sik végükön pedig a keresztirányú (b) heve­derekkel vannak egymáshoz rögzítve. A láncszárak mindkét végükön a (c) furatok­:!5 kai vannak ellátva, és ezen furatokon átdu­gott csapszegek segélyével vannak az egy­más mögött fekvő láncszemek csuklósan egy­máshoz erősítve. A láncszárak szabad (d) végükön körömszerűen vannak kiképezve és 40 a csuklós összeerősítésnél ezen (d) végek az előtte levő láncszem (b) hevederei mögé ke­rülnek. A hevederek alsó éle mélyebben fek­szik a láncszárak alsó élénél, úgyhogy a ta­lajba való kapaszkodás ezen hevederek segé­lyével történik. '15 A keréktalp (e) kapaszkodó bordái egy­mástól oly távolságra vannak elrendezve, hogy a kerék forgása közben az egyes (e) bordák a lánc (b) hevedereibe beléütköznek, úgyhogy haladás közben a kerék a láncot ma- 50 gával vonszolja. A kerékről átadódó teher folytán a lánc (b) hevederei a földbe nyo­módnak, ugyanakkor pedig a láncszemek kö­römszerű (d) végei nekitámaszkodnak az előttük fekvő (b) hevedereknek és ilymódon f,r, a láncszemek kicsuklását megakadályozzák. A földön fekvő lánc tehát egy merev egészet alkot és olyan mintha egy létra feküdne a kerék alatt, melynek fogaiba a kerék kapasz­kodó bordái beléakadnak. A levegőben fekvő 60 láncrész ugyancsak merev, mert a kicsuklást a (d) körmök itt is megakadályozzák. A kapaszkodólánc ilyen kiképzés mellett a földön fekvő összes láncszemek egyformán részt vesznek a kapaszkodásban és ezáltal a 65 kerék csúszása vagy az úttestnek a kerék alól való kimozdulása biztonsággal meg van akadályozva. Szabadalmi igény: Kapaszkodólánc magánjárókhoz azáltal jelle- 70 mezve, hogy a láncszemek egymással pár­huzamos szárai szabad végükön köröm­szerűen vannak kiképezve, másik végükön pedig keresztirányú skapaszkodóhevede­rekkel vannak egymáshoz rögzítve, mi 75 mellett az egymás mögött fekvő lánc-

Next

/
Oldalképek
Tartalom