81328. lajstromszámú szabadalom • A gáz nyomását merev léghajók vázára átvivő burok

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81328. SZAM. — V/h. OSZTÁLY. A gáz nyomását merev léghajók vázára átvivő burok. Richter Reinhold, kereskedő Berlin-Fríedenau-ban. A bejelentés napja: 1911. évi március hö 24-ike. Németországi elsőbbsége: 1916. évi március hó 29-ike. Az eddig épített merev léghajóknál a gáz­cellák drótokból, zsinórokból vagy hasonlók­ból készült hálókhoz támaszkodnak, melyek az oldalfelületek síkjaiban feszesen ki van-5 nak feszítve és a hossztartókhoz, abroncs­rudakhoz és diagonális merevítőkhöz vannak erősítve, amidőn is a gázcellák ,még ezen szerkezeti részekhez is támaszkodnak. A nyo­mást felvevő részek síkja tehát merőlegesen 10 áll a nyomás irányára. Ennélfogva az egyen­súlyi helyzet, vagyis a nyomás felvétele csak akkor következhetik be, ha a hálók és a fent felsorolt egyéb szerkezeti részek meggörbül­tek. A hálóknak az első pillanatban bennök 15 fellépő nagy feszültségek folytán előbb meg kell nyúlniok és csak azután vehetik fel az egyensúlyi állapothoz szükséges domborula­tot, hasonlóképpen kell ,a diagonális mere­vítőknek, a hossztartóknak és az abroncs-20 rudaknak előbb kihajolniok. Igen nagy fe­szültségek lépnek fel eközben a hálókban és vitetnek át a tartókra. Valamely mező háló­jának szakadásakor azon tartókban, melyek­hez az illető háló erősítve van, erős hajlítá-25 sok lépnek fel a szomszédos mező felé. Mivel a gázcellák különféle szerkezetű részekhez támaszkodnak és különben is alakjukat töl­tési állapotukhoz képest változtatják, az erő­átvitel meghatározhatatlan. 30 Ezen hátrányokat a találmány szerint azzal kerüljük el, hogy a gázcella burka, amennyi­ben túlnyomás alatt áll, egész felületével már eleve domború, húzószilárdságot kifejtő, szö­vetből, hártyából, illetve bőrszerű anyagból, 35 hálóból, hevederekből, kötelekből vagy hason­lókból álló burokhoz támaszkodik, mely úgy van a vázra erősítve, hogy csupán a megerő­sítési helyeken történhetik az erők átvitele, még pedig csupán oly erőké, amelyek köze­lítőleg érintőlegesek a burokra és a váz sík- 40 jára és úgy szabályozhatók, hogy a burkot az előírt alakban tartják meg. Ezáltal a feszült­ségek nagyságát és az erők lefutását meg­határozhatjuk. Azáltal, hogy az erők tangen­tiálisan vitetnek át a vázra, ennek igénybe- 45 vétele csökken. A burokban a gáznyomások által előidézett feszültségek egymást lényegi­leg kiegyenlítik. A burok és a váz között ható erők ennélfogva közelítőleg csak oly nagyok, amennyi a felhajtóerőnek a vázra 50 való átviteléhez szükséges. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmány tárgyát keresztmet­szetben, 2. ábra pedig a szerkezet egy szakaszát 55 oldalnézetben mutatja. Az (a) gázcella kerületének (b, b) részén a szilárdságot biztosító (c) burokhoz támasz­kodik. Ez utóbbira ívalakú (d) kötélhüvelyek vannak felvarrva, amelyeken az (e) kötelek 60 vannak lazán keresztülvezetve. Ez utóbbiak az (f) vázra az abroncsrudak közepén van­nak megerősítve és úgy vannak beállítva, hogy nem engedik meg a szilárdságot bizto­sító buroknak a vázhoz való hozzáfekvését. 65 Ennélfogva az erők csak az (e) kötelek meg­erősítési pontjain adódhatnak át a vázra. Szabadalmi igény: A gáz nyomása folytán előidézett erőket me­rev léghajók vázára átvivő burok szövet- 70 bői, hártyából, hálóból, hevederekből, kö­telekből vagy hasonlóból, jellemezve (az­által, hogy alakja úgy szabályozható, hogy az erők átvitele csak megszabott pontokon és közel tangentiális irányban 75 történik. 1 rajzlap melléklettel. Stádium nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom