81318. lajstromszámú szabadalom • Gyorsírógép
— 5 — (6) fogaskerékkel van ellátva, mely fogaskerekekkel a billentyűk segélyével elmozgatható, alább ismertetendő, fogas ívvel ellátott (18) emeltyűk (5. ábra) kap-5 csolódnak. Az (1, 2, 3) betűkerekek sorban az (I, II, III) billentyűzetekhez tartoznak, amelyek mindegyike lényegében ugyanazon írásjeleket (az „a, b, c" betűit, számjegyeket stb.) tartalmazza, (ezen-10 kívül azonban egyes ritkábban előforduló írásjelekkel is el vannak látva, amelyek esetleg csak az egyik vagy másik billentyűzetben fordulnak elő). Ezen (I, II, III) billentyűzetek akár a 2. ábrán vázlatosan 15 felülnézetben látható módon egymás alatt, akár pedig a 2. ábrán látható módon egymás mellett rendezhetők el, mimellett az egyes billentyűk a függélyes irányban a szokásos lépcső-20 zetes alakban követik egymást. Az egyes billentyűzetek a 2. és 3. ábrán (mely ábrák az 1. ábrához képest 90°-kal elforgatva és kisebb léptékben vannak rajzolva) egymástól akként vannak meg-25 különböztetve, hogy az (I) és (III) billentyűzetek különböző irányban vannak sraffozva, a középső (II) billentyűzet pedig sraffozás nélkül van meghagyva, a valóságban azonban ezen billentyűzeteket pl. 30 akként különböztethetjük meg egymástól, hogy azoknak különböző színt adunk vagy pedig az írásjeleket különböző jelleggel vagy különböző alapon készítjük. A lényegében ugyanazon írásjeleket ismétel-35 ten tartalmazó többszörös billentyűzet a gép terjedelmét némileg növeli ugyan, de mint említettük, ezt a hátrányt sokszorosan ellensúlyozza a teljesítő képesség nagymértékű növekedésével járó előny; 40 egyébként pedig többváltós elrendezéssel a billentyűk száma lényegesen redukálható. A billentyűzeteknek a 2. ábrán látható elrendezése azzal az előnnyel jár, hogy a rendes (a betűknek egyenként való leüté-45 sével dolgozó) írógépen jártas egyén részére a gyorsírógépen való írás begyakorlása rövidebb időt igényel, de ettől eltekintve a billentyűzeteknek a 3. ábra szerinti elrendezése több tekintetben előnyö-50 sebbnek mondhat, és pedig a következő okokból: A billentyűzetek egymásmelletti elrendezése esetén az egész billentyűzet áttekinthetőbb és az egyidejűleg leírt szóta-55 gok vagy szavak betűi a billentyűzeteken is az írás természetes sorrendjében vagyis balról jobbra mutatkoznak, minthogy az (I) billentyűzet az egyidejűleg maximálisan leüthető betűcsoport első betűjének, a (II) billentyűzet a második betűnek, a 60 (III) billentyűzet pedig az utolsó betűnek felel meg. (A (III) billentyűzetet használjuk akkor is, ha a billentyűk egyenként való leütésével akarunk dolgozni.) Ezen billentyűelrendezésnél, továbbá a betűke- 65 rekek beállítására szolgáló (18) fogas emeltyűkön alkalmazott, alább ismertetendő (17) nyomólemezek szélessége (5. és 6. ábra) kb. egyharmadára redukálódik és a nyomólemezeket nem kell (mint 70 a 2. ábra szerinti billentyűzet esetén) lépcsőzetesen egymás felett elrendezni, hanem azok közvetlenül egymás mellett rendezhetők el, miáltal a szerkezet, különösen az ágyazások tekintetében, lényege- 75 sen egyszerűbbé válik. Ez az elrendezés továbbá a kéztechnikának is jobban megfelel. A billentyűzetek egymás melletti elrendezésének még nagyobb szerkezeti előnye azonban (az alább ismertetendő 80 okokból) akkor mutatkozik, ha ezen elrendezést az 1. ábra szerinti betűkerékelrendezéssel kombinálva alkalmazzuk. Az 1. ábra szerinti betűkerék-elrendezésnél az (1, 2, 3) betűkerekek tengelyei, 85 mint az eredményvonalak mutatják, természetesen szintén bizonyos szög alatt hajlanak egymáshoz, mi mellett a tengelyek csatlakozó végeit a közös, meggörbített fejű (7) és (8) csapágyak veszik fel. 90 A (2) betűkerékhez tartozó (5) fogaskerék elhelyezésére való tekintettel a (8) csapágy feje megfelelően rövidebb, mint a (7) csapágyé. Az 1. ábra szerinti elrendezés egyik célja éppen az, hogy a betűkerekek 95 kellően ágyazhatok, azaz megfelelő aggyal elláthatók legyenek és egymás között is csapágyakkal legyenek alátámaszthatók és hogy az (5) fogaskerék a (2) és (3) betűkerekek között szintén elférhessen. A betű- 100 kerekeknek megfelelő aggyal való ellátását és közbenső pontokon való ágyazását párhuzamos síkokkal egymáshoz csatlakozó betűkerekek esetén nem lehet megfelelően elérni, amint az világosan megál- 105 lapítható a 4. ábrán összehasonlítás kedvéért vázlatosan feltüntetett elrendezésből, mely szerint az (1, 2, 3) betűkerekek a párhuzamos elrendezés folytán természetesen egész terjedelmükben szorosan csat- 110 lakoznak egymáshoz és a kerekeken kívül sorakoznak egymás mellé a hozzájuk tartozó (4, 5 és 6) fogaskerekek, ahol is a (4) fogaskerék az (1) betűkeréknek meghosszabbított (11) tengelyén, az (5) fogas- 115 kerék a (2) betűkeréknek a (11) tengelyt körülvevő és ugyancsak meghosszabbított (12) üreges vagy csőalakú tengelyén, a (6)
