81318. lajstromszámú szabadalom • Gyorsírógép
— 3 — elő; az előreszöktetés nagysága mindig egyenlő volt az egymás mellé került betűkarrészek összvastagságával. Itt tehát az a magában véve helyes elv érvé-5 nyesült, hogy a p? pírszán szöktetésének nagysága független volt a megelőző (esetleg maximális nagyságú) betűcsoporttól, vagyis a szöktetés az újabb betűcsoportnak megfelelő billentyűk lenyomá-0 sával egyidejűleg (közvetlenül a leütés előtt) és az új betűcsoport nagyságától függő mértékben következett be (tehát kisebb számú betűből álló csoport esetén is zárt, héz?gnélküli szótagok voltak léte-5 síthetők), de az egész szerkezet a maga nagymértékben hajlékony betűkarjaival, bonyolult és megbízhatatlan működésű, csekély tartósságú kiképzésével a gyakorlati követelményektől annyira távo! 10 állott, hogy az általános alkalmazás számára tekintetbe nem jöhetett. A jelen találmány célja már most oly írógép létesítése, mely a csoportos írást a helyesnek felismert működési elv meg'5 tartásával és célirányos továbbfejlesztésével egyszerű, megbízható és áttekinthető, egy szóval gyakorlatilag helyes szerkezeti elveken felépült szerkezettel és így az általános használatra alkalmas 0 alakban valósíthatja meg, aminek rend kívüli fontossága a fentiek után nyilvánvaló. Ezt a célt a találmány szerint mindenekelőtt a billentyűzetek és a papírhengert szöktető szerkezet közé iktatott 5 oly rudazat segélyével érjük el, mely a billentyűnyomással egyidejűleg, közvetlenül a leütés előtt történő szöktetés megtartásával, tisztán az egyes billentyűnek megfelelő, más-más mértékű szök-0 tetést idéz elő aszerint, hogy az illető billentyű melyik billentyűzethez tartozik, vagyis az egyszerre lenyomandó betűcsoport hanyadik tagjának felel meg' elérhetjük pedig ezt anélkül is, hogy a 5 különböző billentyűzetek billentyűinek ezen célból okvetlenül különböző mértékű lenyomást kellene adni. így pl. ha a gép maximálisan négy betű egyidejű lenyomtatására van berendezve, akkor az első o billentyűzet billentyűi (melyek a betűcsoport első betűiét ütik le) négy betfihelynyi, a második billentyűzet billentyűi három betűhelynyi szöketést idéznek elő és így tovább. (Természetes azonban, >5 hogy ha a négy betűhelynyi szöktetés kerül sorra, akkor a többi nem jut érvényre.). Ezen (egyébként alább részletesen leírt) kiképzés, melynél tehát a szöktetés mértéke az egyes billentyű 10 hovátartozandóságától, nem pedig a megelőző betűcsoporttól, sem pedig az újonnan leírandó csoportnak megfelelő betűkarok vagy más effélék összvastagságától függ, az összes eddigi ily Írógépekkel szemben még azt a nagy (és a gyorsírás 65 további fokozását jelentő) előnyt nyújtja, hogy valahányszor az egységnél nagyobb, de a maximálisnál kisebb számú betűből álló csoport írandó le és pedig két szomszédos szó között, az utóbbi körülmény 70 dacára nem szükséges hézagbillentyűt használni, hanem pl. abban az esetben, ha az éppen írandó szóból még három betű hiányzik (és a gép maximálisan négy betű egyidejű leírására van beren- 75 dezve), e hiányzó három betűt az első, második és harmadik billentyűzethez tartozó billentyűk segélyével írjuk le, míg a négyes csoport utolsó (negyedik) betűjéhez rendszerint használandó billentyűze- 8C tet nem vesszük igénybe. (Ellenben a rendes leírásnál, ha vrlamely szón belül, tehát azt követő hézag nélkül kell csupán három betűből álló csoportot leírni, a második, harmadik és negyedik billen+ yűze- 85 tet kell használni.) Világos, hogy ha az előbb említett esetben a hárombetűs csoportot az első (vagyis négy betűhelynyi szöktetést előidéző), továbbá a második és harmadik billentyűzet igénybevételével 90 írjuk le, úgy a negyedik hely üresen maradván, ott automatikusan hézag lesz és így akkor, mint említettük, nem kell a hézagbillentyűt használni, mely rendszerint csak a szó végén, egyenként vló 95 billentyűhasználat (negyedik billentyűzet elemeinek egyenként való használata) esetén és oly esetben veendő igénybe, ha az egyik szó végén, valamint a köve+ kező szó elején is négybetűs csoportot ütünk 100 le (ami azonban nem okvetlenül szükséges). Sőt a találmány szerinti gépnél pl. oly esetben, midőn két szó között egy különálló jel vagy betű (pl. határozó) írandó, sem az ezen betűt meg- 105 előző, sem az ezt követő hézaghoz nem kell hézagbillentyűt használni, de továbbmenőleg még azt is elérhetjük, hogy ezen betű lenyomása és a két hézag létesítése egyetlen leütéssel, tehát egyszerre történ- 110 jék, ami pl. oly módon eszközölhető, hogy a megelőző szó utolsó betűjét és a szóbanforgó „a" betűt az első és harmadik billentyűzet használatával ütjük le, amikor is a két betű között és az ,,a" 115 betű után automatikusan keletkezik egyegy hézag. Általában nagyszámú olyan eset van, midőn a különböző kombinációkkal (az esetről-esetre megfelelő nagyságú betű- 120
