81314. lajstromszámú szabadalom • Brikett

Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81314. SZAM. — II a. OSZTÁLY. Brikett. Dr, Ratkovszky Vincze földbérlő Budapesten, A bejelentés napja: 1919. évi szeptember hó 3-ika. A jelen találmány két felismerésen alap­szik: az egyik az, hogy a törköly, vagyis a gyümölcsnedv főtömegétől megfosztott szőlő­íürthulladék úgy friss, mint tárolt állapotban, 5 de még a pálinkafőzés céljából szokásos el­erjesztés és lepárolás után is meglepően ma­gas fűtőértékkel bír, mely nemcsak a szőlő­magvak olajtartalmának tulajdonítandó (minthogy a törköly kalóriája a szőlőmag-10 vaknak olajnyerés céljából való kirostálása után is igen magas), hanem valószínűleg a héjak magas viasztartalmának és tömör struktúrájának tudható be. A másik felis­merés az, hogy a törköly minden (fent rész-15 letezett) állapotában alacsony nedvességtar­talommal sajtolás révén nemcsak brikettez­hető, de egyéb éghető hulladék brikettezésé­nél a szurok és más hasonló éghető kötő­anyag módjára igen jó kötőanyagul szolgál-20 hat, ha — miként ez a brikettezésnél szo­kásos — lehetőleg finoman elosztott állapot­ban kevertetik a megkötendő anyaghoz. Minthogy ezen sajátsággal a foszlatott cel­lulose, a tőzeg vagy más rostanyag nem bír, 25 nyilván annak kell a kötőképességet tulaj­donítanunk, hogy a brikettezéskor fellépő magas nyomás hatása alatt, részben pedig már a törkölynek a brikettezést előkészítő előaprításakor, a szövetekből oly növényi 30 nyálkák lépnek ki, melyek nyomás alatt kötőképesek. Ezen felismerések értelmében módunkban van az eddig teljesen hasznavehetetlen tör­kölyt bármely fent felsorolt állapotában egy-35 részt egymagában brikettezni s ilymódon magas fűtőértékű tüzelőanyaggá alakítani, másrészt egyéb éghető hulladékok brikettezé­sénél éghető kötőanyag gyanánt felhasználni. A felhasználás utóbbi módja esetén a tör­kölyt természetesen lehetőleg finomra kell 40 aprítani, hogy aránylag kevés kötőanyaggal aránylag sok hulladékot köthessünk meg. A törköly aprítását tetszés szerinti megfelelő gépen vagy egymagában végezhetjük, mely esetben a finomra elosztott törkölyből álló 45 terméket utólag kell a sajtolás előtt a lekö­tendő anyaghoz keverni, vagy pedig a tör­köly aprítását a kötendő tüzelőanyag hozzá­keverésével együtt végezhetjük el azáltal, hogy az anyagokat együttesen vezetjük az 50 aprítógépbe. A brikettezést magát bármely ismert mó­don és gépen, hidegen vagy melegen végez­hetjük: a kész brikettet a légállóság fokozá­sára ismert módon kokszosíthatjuk, vagy 55 vízálló anyagokkal (szurok stb.) vonhat­juk be. A fent ismertetett módokon nemcsak a törköly, hanem a borseprő is értékesíthető; ennek megfelelően a jelen leírásban és igé- 60 nyekben a „szőlőhulladék" kifejezés úgy a törköly, mint a borseprő fogalmát magába zárja. Szabadalmi igények: 1. Brikett, mely részben vagy egészben oly 65 szőlőhulladékból áll, mely az iparilag egyébként értékesíthető alkatrészektől (must, cukorlé, alkohol, mag stb.) vagy azok egy részétől (sajtolás, lúgzás, lepár­lás stb. révén) meg van fosztva. 70 2. Az 1. alatti brikett foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szőlőhulladékot finoman elosztott állapotban tartalmazza. 3. Kötőanyag az 1. és 2. alatti brikett elő­állításához, mely lényegileg finomra aprí- 75 tott szőlőhulladékból áll. Stádium nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom