81312. lajstromszámú szabadalom • Ujítások fűtőtesteken

volt a szokásos 40—50 mm külső átmérőjű csövek esetében. Ha a falvastagság 4 mm, akkor az (A:S) viszony szintén lassan változik az 50, 40, 5 sőt 30 mm átmérőnél is. Azonban 25 mm alatt a viszonyszám kisebbedése rohamos lesz és értéke a határon 2,0-ra süllyed. Eddig a fűtőtestek öntvényeit sohasem készítették 4 mm-nél kisebb falvastagsággal. 10 Azonban ha a vastagságot, mint fentebb ki volt fejtve, az átmérő csökkentése folytán 3 mm-re apasztjuk, akkor az (A:S) viszony 20 és 10 mm közötti csöveknél 2,55 és 2,1 között változik (alsó határa 1,5). Ha pedig 15 az öntőmagokat és mintákat elég pontosan igazítjuk be, hogy a vastagságot 2 ram-re csökkenthessük, akkor a fenti viszony 1,8, sőt 1,6-ra süllyed (alsó határa 1). Az anyagban való megtakarítás tehát az eddigi fűtő-20 testekkel szemben több mint 50%. A grafikai rajz világosan mutatja, hogy az (A:S) viszonyt és ennek folytán az egyenlő külső felületű csövek súlyviszonyát ábrázoló görbék kb. 25 mm külső átmérőnél 25 kezdenek rohamosan esni. Esztétikai szempontból tekintve, a kis öntött csöveknél csinosabb elemeket lehet öszszeállítani, mint a nagy csövekből. Azonkívül a kis öntött csöveknek még az az előnye van M0 — ami az acélból vagy rézből hengerelt kis csöveknek nincs meg —, hogy bármily tetszőleges díszítmény alakját felvehetik. A jelen találmány tehát úgy a kis hengerelt csövekből, mint a nagy öntött csövjk-35 bői összeállított fűtőtestekkel szemben is műszaki haladásnak tekintendő. A találmánynak két kiviteli alakját a mellékelt rajz tünteti fel, melyen a 2. ábra egy fűtőelem elülnézete és részben 40 függélyes metszete, a 3. ábra egy elempár vízszintes metszete, a 4. ábra egy másféle kivitelű elem elölnézete és részben függélyes metszete, az 5. ábra pedig ugyanennek vízszintes met-45 szete. A 2. és 3. ábra szerint mindegyik elem négy párhuzamos (1) csőből áll, melyek fönt és lent egy-egy harántkamra segélyével vannak egyesítve, mimellett az egész szerkezet egy darabban van öntve. A táplálókamrák 50 oldalsó (3) nyílásokkal bírnak, melyeknél fogva azok egymáshoz illeszkednek és egymással a szokott módon közlekednek. Ezen elemek jellemző vonása abban áll, hogy az öntött csövek belső átmérője igen 55 csekély, pl. 10—15 mm, mimellett falvastagságuk 2—3 mm-re van csökkentve. A feltüntetett csövek körkeresztmetszettel bírnak, azonban magától értetődik, hogy keresztmetszetük és általános alakjuk tetsző- 60 leges lehet. A csövek természetesen (4) bordákkal is elláthatók és ezek a bordák, mint a (4a) jelzés mutatja, az elem középsíkjában egyik csőtől a másikig terjedhetnek. Négy cső helyett az elemek más tetszőleges számú 65 csőből is összeállíthatók. A 4. és 5. ábrán feltüntetett fűtőtestnél a gyüjtőkamrák (3) nyílásai a kamrák végén vannak elrendezve és az (1) csövek sora által alkotott sík párhuzamosan helyeztetik a 70 fal mellé. A csövek száma kisebb vagy nagyobb lehet. A már jelzett előnyökön kívül a jelen találmány az elemeknek olymódon való elrendezését teszi lehetővé, hogy egyenlő helyfog- 75 lálás mellett a levegő könnyebben keringhet közöttük és a közvetlen kisugárzás könnyebben mehet végbe. Szabadalmi igények: 1. Üjítás fűtőtesteken, melyek gyüjtőkamrá- «0 ból és ezzel egybeöntött, meghatározott vastagságú csövekből állnak, jellemezve azáltal, hogy a csövek átmérője oly kicsinyre van véve, hogy egy cső harántmetszetének területe és egy egységnyi 85 hosszúságú csődarab külső felülete közötti viszony a jelenleg használt öntött elemeknél fennálló viszonyokhoz képest jelentékenyen csökkentve van. 2. Az 1. igénypont szerinti fűtőtestnek bor- 90 dás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a csövek az elem középsíkjának irányában elrendezett bordák segélyévél egymáshoz vannak foglalva olymódon, hogy az elem felülete folytonos. 95 1 rajzlap melléklettel. Stádium nyomda, Budapest.