81305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alacsony hőmérsékletű kokszolásra
Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81305. SZÁM. — II/a. OSZTÁLY. Eljárás alacsonyhőmérsékletű kokszolásra. G. Polysius cég, Dessauban. A bejelentés napja: 1921. évi február hö 18-ika. Elsőbbsége: 1918. évi február hó 1-je. A találmány célja az alacsonyhőmérsék!etü kokszolás gyanánt ismeretes eljárásnak oly irányú javítása, hogy az nagyüzemben legyen keresztülvihető. 1 A szén elkokszosí-5 tása különösen a háborús viszonyok hatása alatt került előtérbe. Itt nagymértékben figyelemre méltó az alacsonyhőmérs,ékletű kokszolás, mivel az utóbbinál termelt koksz műszakilag kedvezőbb sajátságokat mutat, 10 mint a közönséges kokszolás terméke. Az alacsonyhőmérsékletű kokszolásnál kapott koksz lényeges sajátsága, hogy „lágykokszot" alkot, minthogy a magashőmérsékletű eljárással termelt koksszal1 ellentétben nem 15 veszítette el az összes illó alkatrészeket, hanem többek között különösen még a hidrogént is tartalmazza. Ennek következtében az alacsonyhőmérsékletű kokszolás terméke a lepárlás révén fel van tárva ÉS fölötte lika-20 csos. E koksz termelésénél ügyelni kell arra, hogy a nyers szén túlhevítését elkerüljük, hogy tehát csak a tekintetbe jövő alacsony hőmérsékleteken dolgozzunk. Ezt a találmány szerint azzal érjük el, ü5 hogy szenet belül és kívül hevített retortában dolgozzuk fel, amelynél a belső hevítés zárt körfolyamban vezetett, magánál az eljárásnál nyert gázáram segélyével történik. A mellékelt: rajzon a találmány keresztül -30 vitelére alkalmas berendezésnek példaképpeni foganatosítási alakja látható. A nyers szenet alkalmas szállítóeszköz segélyével az (1) tartályba töltjük és innen a (2) adagolószerkezet segélyével 'szabályoz-35 ható mennyiségben a forgó (4) retorta felé továbbítjuk éspedig a (3) szállítócsiga alkalmazásával, ,amelynek szabad közein a nyers szén áthaladhat és mely tömítés közbeiktatása mellett torkol a retortába. Az utóbbi 40 magábanvéve ismert módon megfelelő hajtószerkezet segélyével ágyazatokon forgatható. A retorta vízszintes vagy rézsútos fekvésű lehet, ahol is a retorta hajlását és fordulatszámát a szén lepárlási folyamatának megfelelően választjuk, olymódon, hogy ami- 45 dőn a szén a retorta hevített részéből kilép, a lepárlás teljesen befejeződött légyen. A találmány foganatosításánál nemcsak a bebocsátásnál, hanem a kibocsátásnál is súlyt helyezünk a retorta belsejének lehetőleg tömi- 50 tett elzárására. Ezen célból a retorta kibocsátó részét a rajzon vázlatosan jelzett kiemelőszerkezettel látjuk el, mely a re tortánál kisebb átmérőjű retortanyakban végződik, úgyhogy a kibocsátói rész eltömítése 55 könnyebben válik lehetővé. A kiemelőszerkezet továbbá azt az előnyt nyújtja, hogy most módunkban áll a retortában a nyers szén torlódási magasságát megváltoztatni, vagyis azt a sebességet befolyásolni, amely- <;o lyel az elkokszosoaás végbemegy. A retorta külső hevítése magábanvéve ismert módon a helytálló 'falazat belsejében alkalmazott rostélytüzelés segélyével történik. A találmány szerint már most a retorta- ($5 ból távozó gázokat a (7) exhausztor és a (6) csővezeték segélyével a (8) kondenzátoron szívatjuk át, amely körül vizet vagy más alkalmas hűtőanyagokat keringtetünk. A nem kondenzálható oxigénmentes vagy 70 oxigénben szegény gázkeveréket a (7) exhausztor a (9) gyűrűsvezetéken és több (9a) fúvókán át az (5) aknába, valamivel ennek közepe fölé szorítja. Az (1) tartályban a nyers szén oly magasan tartandó, hogy a 75 szénen át küllevegő ne juthasson be a gázkörfolyamba. Az (5) akna alsó részében összegyűlő koksz ugyancsak a berendezésnek a küllevegővel szemben való elzárását biztosítja. A (8) kondenzátorban lehűtött gázok 80 a (4) retortából távozó, az (5) aknában felgyülemlő kokszot erősen lehűtik, amikor is
