81304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olyan könnyen fehéríthető sejtanyagrostok előállítására különböző növényi rostokból és hulladékokból, mint lenmag- és kendermagszalmából, jutából, nádból, csalánból, agavéból, burgonyahéjból, fűzfakéregből és másefféléből, amelyek a gyapotfonódákban közvetlenül fonható gyapotpótlék gyanánt, úgyszintén nyersanyagul szolgálnak papíros, nitrocellulóz stb. gyártására

t — nyomás nélkül. A főzőlúg hőmérséklete, a nyomása és erőssége függ a rostanyag minőségétől és az elfásítás fokától, azokat mindenesetre úgy kell megválasztani, » hogy a rost nem károsodik és nem válik törékennyé, de azonban mégis végbemegy az egyes sejtekké való bontás. Célszerűen nem főzünk állandóan magas nyomással, hanem csak rövid fdeig, kb. 30—60 percig 10 hevítünk magasabb, 6—10 légköri nyomásra és azután 4—6 atmoszféránál főzünk tovább. A szükséges főzési idő a nyersanyag szerint 6—12 óra között változik. Ezen főzés hatása abban áll, hogy 15 egyrészt az inkrusztáló- és ragasztó anyagoknak messzemenő megbontása és szétesése megy végbe, amelyek másrészt az alkalikus főzőlúgok által egyidejűleg oldatba hozatnak. Ezen oldás és ezzel együtt ü0 a főzés hatása lényegesen elősegíttetik csekély mennyiségű (1—2 %) alkalmas orgános oldószereknek, amilyenek az alkohol, szénkéneg, aceton, petróleum, szénhidrogének és máseffélék hozzáadása álas tal, amelyek a főzés befejezése után viszszanyerhetők és újrafelhasználhatók. Efeen kezelés folytán a rostanyag maradék nélkül és teljesen feltáratik egyes sejtekre, azaz az egyes sejtek teljesen sza-3Q baddá tétetnek és az inkrusztáló, úgyszintén a ragasztó anyagok teljesen kioldódnak. Főzés után igen alapos mosásnak kell következni, avégből, hogy a főzőlúgokat és oldott anyagokat teljesen eltávolítás suk a rosttól. Kitűnt azonban, hogy a legalaposabb mosással sem lehet a hulladéklúgokban oldott orgános anyagokat a rostból teljesen kimosni és hogy a feltárt egyes sejtek a 40 szárítás után újra összeragadnak és többé-kevésbé szalmás jelleget vesznek fel, úgyhogy azok csak rosszúl alkalmazhatók fonásra, mert a tisztító- és előfonógépeken erőszakkal kell őket szétszakíts tani, és ezáltal elszakadnak és a sejthosszban megrövidülnek, amely hátrány folytán csak kevésbé alkalmas rostanyagot szolgáltatnak a fonáshoz. Alkalmas mosás által ezen hátrány csökkenthető, 50 de teljesen el nem távolítható. Erre a célra további kémiai kezelés szükséges, amelyet szigetelés névvel jelölünk. III. Szigetelés:A főzött és mosott rostanyagot ugyanis, az elérni kívánt ha. 55 tás szerint szigetelő oldatba mártjuk és abban néhány percig egészen több órán át közönséges hőmérsékleten vagy gyenge melegítéssel (kb. 60° C-ig) benne hagyjuk, azután kivesszük, mossuk és szárításhoz vezetjük. Alkalmas szigetelő szerek- 60 nek bizonyultak az olaj- és zsírsavas sók, orgános szulfósavak, a zsírsavak és olajsavak amidjei, úgyszintén a szabad zsírsavak és olajsavak és máseffélék, amelyek mint különböző erősségű vizes olda- 65 tok vagy emulziók alkalmaztatnak. Ezen szigetelő folyadékoknak valószínűleg kettős hatásuk van, amennyiben egyrészt a főzőlúgok utolsó maradékai kiszoríttatnak a rostból, ami a rostanyag világosabb szí- 70 nében nyilvánul, mimellett a hulladéklúg maradékai az emulzióvízbe mennek át, míg másrészt egyidejűleg az egyes sejteket a szigetelőszerek átitatják vagy beburkolják, miáltal az egyes sejteknek 75 újra összeragadása a szárításnál eredményesen meg van akadályozva. Egyidejűleg a rost ezen kezelés folytán rendkívül hajlékonnyá, lággyá és simulékonnyá válik és igy megkapja az olyan szüárd, 80 nagyértékű fonóanyag tulajdonságait, amely igen alkalmas a gyapotfonás háromhengerrendszere szerinti fonásra, amely azonfelül értékes nyersanyag a papír- és kéregpapírgyártás, nitrocellulóz és máseffélék számára is. Ezen szigetelés további előnye abban van, hogy a rostokhoz még hozzátapadó fa- és kéregrészecskék, amelyek különben igen erősen taoadnak és amelyeket kár- 1,(1 tolók vagy más berendezések segélyével kell kitépni, ami ismét számos seitszakadást okoz, a fenti kezelés és szárítás után egészen könnyen és maguktól kihullanak, anélkül, hogy a rostsejteket bármiképpen 95 is károsítanák. Ez a szigetelési eljárás minden olyan rostanyagnál, amelyet tetszőleges más eljárással lehetőleg tökéletesen feltárunk, tehát teljesen elemi sejtekre bontottunk, íoo is alkalmazható, oly célból, hogy az egyes sejtekre feltárt anyag új összeragadását és összeállását megakadályozzuk. Azonban a tökéletes feltárás és szigetelés teljes eredményét a szilárdság legna- 105 gyobb kímélésével csak az előzőkben leírt feltárási eljárás alkalmazásával érhetjük el. Csakis ezen eljárás szerint lehetséges az egyes sejtekre való tökéletes feltárást elérni, anélkül, hogy az egyes sejtnek szi- UO lárdsága és hossza károsíttatnék, úgyhogy a gyapotnak egy valóban használható pótlékát kapjuk ugyanolyan pászmával és ugyanolyan fonási képességgel. Szabadalmi igények: 115 1. Eljárás olyan könnyen fehéríthető sejtanyagrostok előállítására külön-