81298. lajstromszámú szabadalom • Száraz desztillációs retorta elgázosító anyagokhoz

— 3 — melyek a belső hengert körülveszik, rossz hővezetőként szigetelő módjára hatnak és a kazánköpeny külső szigetelése esetén a melegnek úgyszólván abszolút belső 5 koncentrálásával számolhatunk. A fejlődött gőzök az aránylag vékony desztillációs réteg és annak folytonos mozgása következtében nem találnak ellenállásra; azonkívül a desztillálandó 10 anyag legalsóbb részeiből a gőzök a min­denkori közelben levő nyílásokon át távoz­nak, ami gyorsabb desztillációt eredmé­nyez. Az anyagnak a tűzesővel való állandó 15 benső érintkezése, a fűtőgázoknak az anyag előrehaladási sebességével össz­hangban való tökéletes szabályozhatósága, valamint a közvetlen gőzbevezetés lehető­sége tetszésszerinti helyekre a meleg ki­•20 váló kihasználását, tehát a lehető legna­gyobb teljesítményt biztosítja. Az inten­zív fűtőfelülethatás a jelen találmánynál, ugyanazon teljesítőképességénél, rövidebb szerkezeti hosszt enged meg, mint más 25 szerkezetnél. Minthogy azonban a készülék hosszát a fütögázok úthossza, vagyis azok kihasználása a normális kürtőhőmérsék­let eléréséig szabja meg, ennek következ­tében ezen szerkezeti hossz alá nem fo­ao gunk menni és ehhez képest a teljesítő­képesség növekedni fog. Minthogy a tűzcsöveken kívül egyéb kazánfelületek nincsenek igen magas hő­mérsékletnek kitéve, a készüléknek sokkal o5 nagyobb élettartamával számolhatunk, azonkívül a lemezvastagság is kisebb le­het, mint a külső fűtésű készülékeknél. A találmány egyik foganatosítási alakja két vagy több tűzeső egymásfölötti vagy 40 egymásfölötti és melletti elrendezésében van, mint az a 6—8. ábrákon van feltün­tetve. Ezzel a készülék szerkezeti hosszát lényegesen megrövidítjük és a melegnek még fokozottabb kihasználását érjük el, 45 mivel a külső hűtőfelületek jóval csök­kennek. A fűtés itt alulról fölfelé történik, míg az etetés felül, az ürítés pedig alul megy végbe. A desztillálandó anyagot (S) csúsz-50 kákon át vezetjük az egyik hengertől a másikhoz. További foganatosítási alakot a 10. ábra tüntet fel. A forgó henger kettős köpeny -nyel van kiképezve. A külső köpeny 55 ugyanazon berendezésekkel, mint gáznyí­lásokkal, vezetőlemezekkel van ellátva, mint a belső köpeny. Az utóbbi (K) gáz­nyílásait (T) csőtoldatok kötik össze az előbbivel. Az etetés a közbenső térben történik; itt a desztillálandó anyagot elő- tso melegítjük és a legalacsonyabb forrpontú alkotórészeket elgázosítjuk. Innen az anyag csúszkákon át a tulajdonképpeni hengerbe lép be, ahol azt további száraz desztillációnak vetjük alá. 65 Igen hosszú retorta esetén a henger megosztása válik szükségessé (9. ábra), hogy a tűzeső az (U) alátámasztással le­gyen ellátható, mely esetben a dob hajtása közös (w) tengelyről jobbra és balra két 70 (vl, v2) áttétel útján történhetik. Szabadalmi igények: 1. Forgó retorta bitumenes és más elgá­zosítható anyagok folytonos száraz desztillációjához, helytálló tűzesővel, 75 jellemezve azáltal, hogy a tűzesővel ellátott helytálló köpenyben a tűzeső körül dsztilláló cső van ágyazva, mely tokban elhelyezett hajtómű útján kí­vülről forgatható. 80 2. Az 1. igényben védett retorta fogana­tosítási alakja a desztillációs gázok övenkint elkülönített elvezetéséhez, jellemezve azáltal, hogy a (C) desztil­láló cső a (K) nyílások több gyűrű- 85 alakú sorozatával van ellátva egymás­tól bizonyos távolságban, amely nyí­lásokon át a desztillációs gázok közvet­lenül a (B) köpeny falában levő (L) elvezetőnyílásokhoz jutnak, melyek 90 között sugárirányú (O) bordák van­nak elrendezve, hogy a különböző övekben képződött desztillációs gázok keveredését megnehezítsük. 3. A 2. igényben védett retorta foganato- !jr> sítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a desztillációs gázokat kivezető (K) nyílások a (C) cső belső felületén (M) süvegekkel vannak lefödve, melyek a cső ürítő oldala felé nyitva vannak. 100 4. A 3. igényben védett retorta foganato­sítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a süvegek helyett csuklós (a) csappan­tyúkat alkalmazunk, melyek fölfelé forgásnál maguktól kinyílnak és lefelé ior> forgásnál helytálló (b) ütköző zárja azokat és ezután a desztillálandó anyag tartja őket zárt helyzetben. 5. Az 1. igényben védett retorta fogana­tosítási alakja az anyag tovamozgatá- no sához és forgatásához való berende­zéssel, jellemezve azáltal, hogy a forgó (C) csövön ekevasalakú (D) lemezek és (E) lapátok vannak elrendezve, amelyek a desztillálandó anyagot a 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom