81281. lajstromszámú szabadalom • Öröknaptár

Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 81281, SZÁM. — Vll/a. OSZTÁLY. öröknaptár. Lehner Ödön tanár, Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi november hó 23-ika. Jelen találmány tárgya olyan évről-évre használható naptár, melyen évente csak egyszer kell változtatni (egy lapot balra forgatni), hogy az újesztendő naptárát 5 megkaphassuk; ezenkívül segélyével elmúlt vagy jövő évek naptárát egyszerűen meg lehet határozni. A naptár két részből áll: az elől levő „évi naptárból" (1. ábra) és a hátlapon 10 levő „évszám korongból" (3. ábra), mely részek egymástól függetlenül is használhatók. Az „évi naptár" a következő részekből áll: (A) fix helyzetű lapból, mely kör- vagy más alakú is lehet, melynek 15 peremére a hónapok nevei, egy középső, kisebb és forgatható (B) lapból, melynek peremére a hét napjainak nevei és végül egy forgatható, legfelsőbb (C) lapból, melyre hét körcikken a napok sorszámai 20 (1—31-ig) vannak írva és pedig úgy, hogy az egy cikken levő számok egymástól 7-el különböznek. Ez utóbbi (C) korong az (A) és (B) korongokat födi, de a (B) korong peremére írt nap-nevek láthatóvá 25 tételére rajta keskeny, ablakszerű kivágások vannak; úgyszintén az (A) korong vagy lap peremére írt hónap-nevek előtüntetésére az 1., 8., 15., 22. és 29. számokat tartalmazó körcikk vége megfelelően 30 ki van vágva. (A rajzban az (A) korong széle le van tördelve, hogy az alatta levő hónap-nevek láthatók legyenek.) Az (A) korong vagy lap pereme 7 szeletre van osztva, melyekbe a hónapok nevei a kö-35 vetkező csoportosításban vannak írva: 1. Jan., október; 2. Május; 3. Aug. és szökőév febr.; 4. Febr., márc., nov.; 5. Június; 6. Szept., dec.; 7. Ápr., június és szökőév jan. 40 A középső (B) korongot évente csak egyszer kell forgatni és pedig addig, míg a január 1-ének megfelelő nap neve az (A) korong január felírású körcikkével összeesik; ezzel megkapjuk az illető év naptárát. A következő év naptárát ebből 45 úgy kapjuk meg, hogy a (B) korongot egy hellyel (nappal) balra forgatjuk. Szökőév naptárát a megelőző év naptárából a (B) középső korongnak 2 helylyel balra való forgatásával nyerjük. 50 Szökőévben a január és február hónapok naptárát a kis körökkel vagy más jellel ellátott rovatokra való ráállítással nyerjük. A folyó év bizonyos hónapjának naptárát úgy kapjuk meg, hogy a (C) ko- 55 rongot (F) fogó segélyével addig forgatjuk, míg a rajta levő kivágásban az (A) korong peremére írt megfelelő hónap neve feltűnik. E hónap valamely dátumához tartozó nap nevét azon körcikk ab- 60 lakszerű kivágásában leljük, amelyik az illető dátumot tartalmazza. Az évi „naptár" önállóan is használható, de régi vagy távoli jövő évek naptárának kényelmes megállapítására még a hátlapon levő „év- 65 szám-korongot" is igénybe vesszük. Ez egy forgatható (D) korongból vagy lapból és ezt körülövező, fix helyzetű (A) kettős sávból pl. körgyűrűből áll. A legszélsőbb sávba vagy körgyűrűbe a napok 70 nevei, a középső körgyűrűbe vagy sávba az évszámok két első számjegye (az ezresek és a százasok), a (D) korongra vagy lapra pedig 7 körcikkben az évszámok 2 utolsó számjegyei vannak írva 75 (a tízesek és egyesek). Az ezresek és százasok elrendezése a következő: A „hétfő" felírású rész fölött és attól jobbra eső első részbe kerül a 18-as. Ettől balra ha-