81228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges cserzőanyagok előállítására
I Megjelent 1935. évi május hó í-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81228. SZAM. — Xl/a. OSZTÁLY. Eljárás mesterséges cserzőanyagok előállítására. Dr. Melamid Meilach igazgató Freiburgban (i/Br-ban). A bejelentés napja: 1920. évi január hó 16-ika. Elsőbbsége: 1918. évi derember hó 24-ike. A találmány mesterséges cserzőanyagok előállítási eljárására vonatkozik. A mesterséges cserzőanyagok előállítását célozó eddig ismeretes eljárások lényegükben 5 két csoportra oszthatók. Egyik csoport a fenoloknak formaldehiddel vagy más aldehidekkel való kondenzációján alapszik, mi mellett vízben oldható termékek előállítása végett kondenzáció előtt vagy után szulfurá-10 lünk. Ezen eljárás lényege CH2 OH vagy CH2 S03 H csoport bevitele a fenolokba, ásványsavas oldatban formaldehiddel való kondenzáció útján, illetve alkáliás oldatban, nyomás alatt biszulfit jelenlétében. Más eljárások is, melyek a formaldehiddel való kondenzációt nem használják fel, ugyanezeken a vegyületeken alapszanak, amint ez pl. a 231434. számú német szabadalomból kitűnik, mely szerint „szulfurált dimetil-dioxy-20 szulfobenzidet" alkalmaznak. A másik csoport oly eljárásokat foglal magában, melyek cserzőanyagokat fenol- és krezolszulfosavaknak nyomás alatt vagy enélkül való hevítésével állítanak elő konden-25 zálószerek, kénsav vagy foszforoxid-klorid jelenlétében, mi mellett valószínűleg intramolekuláris dehidratizálás megy végbe. Kitűnt már most és ebben van a találmány, hogy az antracénolaj, illetőleg a lágyszurok 30 nagymolekulás, alkáliákban oldható részleteiből alkáliás oldatban aromás szulfokloridokkal való kezeléssel és utólagos szulfurálással vízben rendkívül könnyen és tisztán oldható, erélyesen enyvkicsapó, igen állandó 35 anyagok állíthatók elő, melyek ennélfogva kitűnő cserzőanyagok. Az eddigi eljárásokkal szemben a különbség egyrészt a kiindulási anyagban van, melyet a nagymolekulás, savtermészetű 40 kátrányolajalkatrészek szolgáltatnak, másrészt a folyamatokban és a termék összetételében. Sem CH2 OH, sem CH.SO.H csoportot nem viszünk a vegyületbe, valamint, az eddigi eljárásokkal ellentétben, a szabad OH csoport jelenléte sem szükséges. Más- 45 részt nem alapszik az eljárás intramolekuláris dehidratizáláson sem és elkerüli erélyes vízelvonószerek, magas hőmérsékletek és nyomás használatát is, melyek könnyen vezetnek oldhatatlan termékekhez. 50 Foganatosítást példa: Nehéz antracénolajat, illetőleg a vákuumdesztillációval előállított alkalmas lágyszurokfrakciót 5—15% -os nátronlúggal kivonunk, addig, míg többé a lúgba semmi át 55 nem megy. A savak alkáliás oldatát benzollal vagy benzolszénhidrogénekkel kirázzuk, hogy a szintén feloldott, nem savanyu részleteket eltávolítsuk. A savval megsavanyított és vízzel kimosott sav oldatának 100 g-ját 60 célszerűen vákuumdesztilláció útján való tisztítás után hígított nátronlúgban feloldjuk (célszerűen a levegő oxigénje útján való oxidáció elkerülésével) és 127 g toluolszulfokloridnak 200 cm3 benzolban való oldatával 65 néhány órán át keverjük. A terméket tartalmazó benzolréteget elválasztjuk a vizes, kissé még savtartalmútól, mossuk és az oldószert elpárologtatjuk. A nehezen folyós, átlátszó tömeghez keverés 70 közben és nem túlgyorsan 90—95 súlyszázaléknyi 99—100% -os kénsavat adagolunk, amikor a hőmérséklet 55°-ra emelkedik. 2—3 órai vízfürdőn való hevítés után a kihűlt szulfálási terméket négyszeres mennyiségű 75 vízben oldjuk és az alkalmazott kénsavat nátronlúggal neutralizáljuk. Ugyanis- savmeghatározásokkal megállapíttatott, hogy az
