81220. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos anyagoknak impregnálására fenol- formalin kondenzátorokkal

I Megjelent 1935. évi május hó í-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81220. SZAM. — 1 V/h/l. OSZTÁLY. Eljárás rostos anyagoknak impregnálására phenol — formalin — kondenzátokkal. Marschalkó Béla vegyészmérnök Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi január hó 26-ika. A phenol — formalin — kondenzátokból készült, különféle elnevezések alatt ismert anyagok igen ridegek és nehezen munkáihatók meg, úgy hogy dacára egyes 5 kiváló tulajdonságaiknak, így például nagy villamos ellenállásuknak, használhatóságuk és alkalmazhatóságuk igen korlátolt. Jelen találmány tárgya oly eljárás, 10 mellyel rostos anyagokat például fát, nemezt stb.-it phenol — formalin — kondenzátokkal úgy imprágnálhatunk, illetőleg telíthetünk, hogy oly anyagot kapunk, mely ugyanazokkal a tulajdonságokkal 15 bír mint a tisztán phenol — formaiinból álló kondenzátok, azonban nem oly rideg mint ezek, tehát szívósabb és könnyebben megmunkálható. Történtek ugyan már eddig is kísérle-20 lek rostos anyagoknak, például fának phenol — formalin — kondenzátokkal való imprágnálására, ezek azonban kelllő ' eredményre nem vezettek, mert a szóban levő kondenzátok sűrűségüknél fogva nem 25 tudnak az imprágnálandó anyagba teljesen behatolni és azt egyenletesen telíteni. Jelen eljárás lényege abban áll, hogy a phenol — formalin — kondenzátok előállításához szükséges, magukban véve 30 eléggé híg anyagokat, vagyis a kondenzáló folyadékot és a kondenzálódó anyagokat: a phenolt és a formaiint különkülön egymás után visszük be az imprágnálandó anyagba, úgy hogy azok az 35 imprágnálandó anyagba jól behatolnak, abban egyenletesen eloszlanak és a kondenzálódás csakis magában az imprágnálandó anyagban megy végbe. Tekintettel arra, hogy a phenol — for-40 malin keverék is eléggé híg, az eljárás úgy is foganatosítható, hogy külön a kondenzáló szert és külön a phenol —• formalin keveréket visszük be az imprágnálandó anyagba. Célszerű, ha először a kondenzáló szer- 45 rel s azután a többi anyaggal imprágnálunk. Az imprágnálás ismert módon, például vacuum alatt történik. A kondenzálás alatt a használt szerek- 50 nek megfelölő hőfokot tartunk fenn, amint az a phenol — formalin — kondenzátok előállításánál ismeretes. Aszerint, hogy az előállítandó anyagot mily célra akarjuk használni, az imprág- 55 nált anyagot a kondenzálás előtt, illetőleg kezdetén, vagy egész tartama alatt sajtolásnak is alávethetjük. Kondenzáló anyagok például a chloridok. A jelen eljárással nyert anyag igen sokféle célra, például szigetelőknek, pipáknak, szivarszipkáknak, dísztárgyaknak, burkolóanyagnak stb.-nek előállítására használhatók. 60 65 Szabadalmi igények: 1. Eljárás rostos anyagoknak phenol — formalin — kondenzátokkal való imprágnálására, azáltal jellemezve, hogy a kondenzátok előállításához szükséges híg kondenzáló és kondenzálódó anyagokat külön-külön egymás után viszik be az imprágnálandó anyagba. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak módo-70 75