81216. lajstromszámú szabadalom • Briquette sajtó

— 3 — Világos, hogy a találmányt képező sajtó­nál nincsenek holt útrészek, sőt mindegyik művelet szorosan csatlakozik a következő művelethez^ Mindegyik szekrény és mind-5 egyik dugattyú hasznos munkát végez, szem­ben az ismert szalagsajtókkal, melyeknek igen jelentékeny holt útrészeik vannak, ami a találmányt képező carusell-sajtót előnyö­sen megkülönbözteti a szalagsajtóktól. 10 Azonban az ismert asztali sajtókkal szem­ben is alapvető különbségek forognak fenn. Ily sajtók ugyanis csak aránylag gyors saj­tolással dolgoznak, míg a találmányt képező sajtó lassú nyomásemelkedéssel dolgozik. 15 Asztali sajtók ezért csak oly anyagok feldol­gozására alkalmasak, melyek rövid nyomás­sal formálhatók; más anyagoknál pedig azért nem előnyösek, mert teljesítményük nem elegendő. Asztali sajtóknál továbbá a szek-20 rények legtöbbje nincs kihasználva, mert azokban nem megy végbe munka. Kihasz­nálásra csak az egymással szembenfekvő szekrények kerülnek, amikor is az egyik szekrényben történik a sajtolás, a másikban '25 pedig a kilökés. A dugattyúk a sajtolás, ill. a kilökés után teljesen kijárnak a szekrény­ből. Nagy asztal sok szekrénnyel csak igen kisszámú dugattyúval van felszerelve: Mind­megannyi a találmányt képező sajtó lényegé-30 vei ellenkezik. A víztelenítés, pl. turfának víztelenítése a 6—8. ábrákban van feltüntetve. A 6. ábra a térfogatkompressziót mutatja. A 7. ábra a nyomási görbét, (f) az időt jelöli 35 percekben, (g) a dugattyú útját cm-ekben (6. ábra) és (h) a nyomást atmoszférákban (7. ábra). A 8. ábra torzítva tünteti fel a nyomó utat, ahol is az (i) alapvonal az 1:100, a (k) magasság pedig az 1:5 arány-40 ban van rajzolva. Mivel a víznek kisajtolása kezdetben is kis nyomásokkal, de erős térfogatkompresszióval történik, az (5) vezérlő pálya által képezett nyomóút megfelelően van kiképezve. Hidrau-45 iikus vagy rugós nyomásszabályozók segélyé­vel túlnyomások hatásosan elkerültetnek. Kevés vagy semmi kötőszert tartalmazó anyagoknak briquettezésénél szilárd briquet­teket csak úgy kaphatunk, ha a sajtolási fo-50 lyamatot nem rögtönös pillanatnyi nyomás­sal, hanem lassan, fokozatos növekedéssel végezzük el. Ezen nyomásemelkedés a saj­tolandó anyagnak szemnagyságától, sűrű­ségétől, likacsosságától és légtartalmától 55 függ. A főszerepet tehát az idő játssza. Finomszemcséjű, csak kevés bitument tar­talmazó anyagnak sajtolási folyamata a 9. és 10. ábrákban van feltüntetve. A 9. ábra az időtől függő nyomásemelkedést tünteti fel. Az első percekben aránylag kis nyomá- 60 sok lépnek fel, melyek aztán csak az utolsó percben fokozódnak erősen. Ezen ábrában (1) az időt jelöli percekben, (m) a nyomást atmoszférákban, míg a görbe a nyomást tün­teti fel. 65 A 10. ábra a nyomó utat láttatja; a beállí­tás a térfogatkompresszió és nyomási görbe szerint történik. Ezen ábrában látható a (16) nyomásszabá­lyozóknak elrendezése is, melyek akár hid- 70 raulikus, akár rugós szabályozók gyanánt le­hetnek kiképezve. A szabályozók a nyomó utat alkotó vezérlő pályába akként vannak beépítve, hogy ezt a térfogatkompresszióhoz mérten be lehet állítani, miáltal a sajtolási 75 folyamatot minden sajtolandó anyagnak ter­mészete szerint módosítani lehet. A találmányt kéipező sajtónak második fo­ganatosítási alakjánál a sajtó bizonyos számú sajtoló elemből áll (12. ábra), melyeknek 80 száma a gyakorlatban lehet harminchat is; a rajzban az áttekinthetőség céljából keve­sebb van feltüntetve. A sajtó a (21) lemezgyűrűből áll (11. ábra), mely hat, nyolc vagy tíz (22) kerék- 85 páron forgatható. A kerékpárok a körben lefektetett (23) síneken futnak, melyek a fa­lazott vagy betonból készült (24) ágyazási gyűrűkön vannak elhelyezve. A lemezgyűrű­nek szélességét a sajtoló elemek építési hosz- 90 sza határozza meg. A sajtó a feltűntetett nyíl irányában for­gattatik (12. ábra), még pedig a (25) fogas­kerék segélyével (11. ábra), mely a lemez­gyűrűn elrendezett (26) fogaskoszorúval 95 kapcsolódik. A sajtó kb. öt perc alatt végez egy fordulatot. A körben futó sajtoló elemek (A)-nál töl­tetnek meg. Mindegyik elem a (27) fekvő szekrényből 100 áll, mely két oldalán a (28, 29) dugattyúkkal záratik el. A szekrénynek felső fala a (30) nyílással van ellátva, melyen át a szekrényt meg lehet tölteni. A két dugattyú, szabad végén a (31, 32) 105 nyomó görgőkkel van felszerelve (13. ábra), melyekkel a dugattyúk a (33, 34) vezérlő pályákon kényszermozgásúan gördülnek vé­gig. A belső (28) dugattyúknak (33) vezető pályája excentrikus a sajtó tengelyéhez (12. 110 ábra), míg a (29) külső dugattyúnak (34) vezérlő pályája, nagyobb részében, kon­centrikus ezen tengellyel. A vezérlő pályák kiöblösödései a dugattyúknak az anyagnak betöltésénél, ennek a (30) töltő nyílástól a 115 szekrény sajtoló teréig való eltolásánál és a sajtópogácsának a sajtoló elemek egy fordu­lata után bekövetkező kilökésénél való veze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom