81210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sör vagy effélék számára való festőenyag előállítására

I Megjelent 1935. évi május hó í-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 812lO. SZÁM. — lV/a. OSZTÁLY. Eljárás sör vagy efélék számára való festőanyag előállítására. Dr. Lüers Heinrich vegyész Münchenben, A bejelentés napja: 1921. évi március hó 25-ike. Németországi elsőbbége: 1919. évi december hó 17-ike. Barnasörök készítésére tudvalevőleg nagy mennyiségekben úgynevezett festőmalatát használnak, mely abban különbözik a közönséges malátától, hogy pörkölése aránylag magas hőmérsékleteken történik, ami által bizonyos pörkölési termékek keletkeznek, melyek később a sör kívánt sötét színezetét adják. A pörkölési művelet azonban az értékes anyagoknak (keményítő, cukor, fehér jetestek) jelentékeny veszteségével jár, mely nem áll kedvező arányban a festőmaláta elért festőerejével. Megkíséreltek már levek vagy sör festésére szolgáló kivonatokat előállítani és ezen célból a sörleveket megbomlott élesztővel keverték és 40—50°-on állani hagyták, mire az anyagot bepárologtatták és nyitott edényben 200—250° hőmérsékleten égették. Az égetett masszát azután feloldották és leszűrték. Az így kapott kivonat kozmás termékekkel van keverve és amint megállapítottuk, nincs nagy festőképessége. Javasolták továbbá sör számára való festőszert malátaJevek egyszerű koncentrációja útján előállítani oly módon, hogy a malátaleveket alkalmas berendezés segélyével vákumban egészen szirupkonzisztenciáig besűrítették és egyidejűleg 115— 125° C hőmérséklet és megfelelő nyomás hatásának tették ki. Az ily módon előállított festőszirupnak azonban igen csekély és a legtöbb esetben nem kielégítő festőképessége van. Azonkívül az előállítási eljárás is az alkalmazott nagy nyomás folytán igen körülményes és a szükséges készülékek nagy előállítási költségei miatt drága is. « Azt találtuk, hogy sör számára való oly 40 festőszert állíthatunk elő, mely hatásában úgy az ismert festőmalátát, mint a használatos festőszirupokat jelentékenyen túlszárnyalja és a sörfőzésnél való alkalmazása lényeges anyagmegtakarításokkal 45 jár, ha nem úgy, mint eddig általánosan szokásos volt, csak a malátából indulunk ki, hanem az ezen célra eddig még nem értékesített malátacsírákat is hasznosítjuk. 50 Megállapítottuk, hogy az új festőanyagnak a malátaszemekből való előállításánál a malátacsírák kivonatainak felhasználásával igen erős festő hatású terméket kaphatunk, mely a vele elkészített sörök 55 aromája és habtartóssága tekintetében is lényegesen előnyösebb, mint az ismert festőmaláta. A találmány értelmében maláta gyanánt csírázott és aszalt cereáliákat tekin- 60 tünk, habár az eljárás első sorban árpamalátára vonatkozik. Az eljárás foganatosítására az aszalt malátát ismert módon elcukrosítjuk és a cukoroldatot a maradékoktól elválaszt- 65 juk. Ugyanolyan módon megfelelő menynyiségű malátacsírát vízzel kivonatolunk, ami által vizes kivonatot kapunk. A kapott két oldatot egymással egyesítjük és szirupsűrűségig bepárologtatjuk. A bepá- 70 rologtatott, koncentrált oldatot azután egy ideig körülbelül 100°-ra felhevítjük. A felhevítés időtartama az alkalmazott hőfokhoz igazodik, azonban 150°-on felüli hőmérsékletek elkerülendők, mivel ezek 75 nagyobb mértékű bomlást idéznek elő, ami a keletkező végterméket a szándékolt alkalmazási célra hasznavehetetlenné tenné.