81209. lajstromszámú szabadalom • Lakat

— 2 — házban elhelyezett (4) zárótárcsák működnek együtt. (1., 2. ábra). Ezen zárótárcsák kerületükön két-két (4a) kivágással vannak ellátva. Ha az összes zárótár-5 csak kivágásai szembekerülnek a lakathoroggal, az a lakatházból akadály nélkül kihúzható, míg ha egy vagy több zárótárcsa el van fordítva, kerületüknek teljesen maradt részei a lakathorog rovaté-10 kaiba hatolnak és a lakathorog kihúzását megakadályozzák. Az (1) lakatház húzott lemezből készül és úgy van kiképezve, hogy ürege úgy a lakathorog, mint a zárótárcsák vezetését 15 a vízszintes síkban végezhető mozgásokkal szemben biztosítja s egyúttal az alak egyszerű sírna volta mellett a betétlemezek elmozgását megakadályozza. Ezt úgy érhetjük el, ha a lakatház belső üregének 20 (2. ábra) s víszintes síkban oly, lényegében kosárgörbeszerű harántmetszetet adunk, mely a lakathorgot körülvevő két kisebb átmérőjű (la, lb) körívdarabból, a zárótárcsákat körülvevő két nagyobb 25 átmérőjű (lc, ld) körívdarabból és a két körívpárt összékötő (le, lf, lg, Ih) átmeneti darabokból áll, melyeket legegyszerűbb formájukban, mint az ábra is mutatja, egyenes darabok alkotnak, de ame-80 lyeknek ha az szükségesnek mutatkoznék, más alakot is adhatunk. A zárótárcsáknak a függőleges irányú mozgásokkal szemben való vezetésére az (5) betétlemezeket alkalmazzuk, (1., 3. 35 ábra) melyek azokat a kívánt távolságban tartják. Mint az ábra is mutatja, ezen betétlemezek alakja megfelel a lakatház belső felületének, úgyhogy azok a lakatházban minden külön vezető elem-40 pár nélkül biztosítva vannak az elfordulás ellen. A lakatot alul a (6) fenéklemez zárja be, melyet a lakatházban úgy erősíthetünk meg, hogy arra az (1) oldalfalat alul ráperemezzük. A zárótárcsa-betét-45 lemez rendszer mozgását fent a (7) betétdarab határolja, melynek (7a) része a lakatházon levő megfelelő nyíláson át kívülről elérhető, például célszerűen úgy, hogy fent a lakatházból kinyúlik és mely arra 50 szolgálhat, hogy az oldalfal ráperemezésénél fellépő függőleges reakcióerőt kívülről alátámasztóan felvegye. Ezen nyílás, ül. betétlemez alkalmazása nélkül ezt az erőt maga a lakatház venné fel, miáltal a 55 lakat belső részei egymáshoz szorulhatnának, úgyhogy a lakat esetleg csak nehezen lenne nyitható és zárható. A lakat belső részeinek függőleges elmozgását a betétdarab (7b) válla határolja és a belső részek könnyű mozoghatóságának eléré- 60 sére szükséges játék az ezen váll és a lakatház között megfelelő hézag hagyásával érhető el. Hogy emellett a lakat mozgó részei közt a szükséges súrlódást elérjük, a (7) betétdarabra az (1) oldalfal felső 65 részének támaszkodó (8) rúgót alkalmazzuk. A lakat működtetése a feltűntetett foganatosítási alaknál egy darabból kicsákozott lapos kulcs (4. ábra) segélyével 70 történik, melynek elforgathatása céljából az (5) betétlemezek (3. ábra) közepén, valamint a (6) fenéklemezekben oly egymásnak megfelelő (9) nyílásokat képezünk ki, melyek a betolt lapos kulcsnak 75 elegendő, (a rajzon mintegy 90°-nyi, de szükség esetén lényegesen nagyobb) elforgatását engedik meg és a kulcsot vezetik. A lakat szerkezete már most, amint az a következőkből kitűnik, olyan, hogy a 80 különböző zárótárcsák, ha a kulccsal elforgatjuk őket, különböző szögutakat kénytelenek megtenni ahhoz, hogy kerületi kivágásaik egy egyenesbe kerüljenek, vagyis hogy a lakat nyisson. Ezt a talál- 85 imány értelmében úgy érjük el, hogy a kulcsot lapos alakjának teljes megtartása mellett sugárirányban különböző távolságokra nyúló szakálakkal, a zárótárcsákat pedig közepükön oly (10) kivágásokkal 90 látjuk el, melyeknek egyik oldalát a középpontból különböző sugárral vont és lépcsőzetesen egymás után következő (10a, 10b, 10c) körívek és az ezeket öszszekötő sugárirányú darabok alkotják. 90 Világos, hogy a kulcs elforgatása esetén annak leghosszabb szakála a megfelelő zárótárcsának a középponttól legtávolabbra eső (10a) kivágásával működik együtt és azt a legnagyobb szögúton fordítja el, a 100 középső hosszúságú szakái mindaddig üresen jár, míg a második (10b) kivágás sugárirányú határoló falát nem találja s csak onnan kezdve forgat, tehát kisebb szöggel, míg a legrövidebb szakái a har- 105 madik (10c) kivágás határoló falával együttműködve az illető zárótárcsa legkisebb szögútját hozza létre. Így tehát minden szakáihosszhoz egy bizonyos és meghatározott zárótárcsa elfordulás tar- 110 tozik és az oldalkivágások úgy vannak a zárótárcsákon elrendezve, hogy csak a hozzájuk tartozó szögelfordulásnál bocsátják el a horgot. A kulcs visszaforgatásánál valamennyi zárótárcsa kezdőhely- 115 zetébe tér vissza, melyben középponti (10) kivágásaik fedik egymást, kerületi kivágatlan részeik pedig a horog rovaté-