81181. lajstromszámú szabadalom • Elektronokat kiváltó készülék
— 2 — keznék be, akkor a kisülés nem az elektródák között levő hézag szélein lépne fel, hanem azokat egyenesen elkerülné. Amikor közönséges gáztartalmú röntgencsöveknél szokásos 5 gázsűrűság mellett bekövetkező gázkisülés számára két, egymáshoz közel fekvő elektrodafelülefc között való átmenet vagy hoszf'zabb kerülőút áll rendelkezésre, akkor a kisülés mindig az utóbbi mentén következik be. 10 Ezt a jelenséget a természettanban arra vezetik vissza, hogy a katoda környezete ionokban nagyon szegény és kísérleti igazolására a már évtizedek óta ismeretes „Hittorf"-féle kerülőutas csövet szokás hasz-15 nální. Az 1. ábrában feltüntetett kiviteli alak műszaki célokra röntgensugarak forrása gyanánt használható. Ha ezen esetben a beállítás a hézaghatároló éleket érintő sugárkéve alap-20 ján történik, akkor eléggé éles képeket is vehetünk fel. Az elektródák megerősítésére vonatkozólag megjegyzendő, hogy nem szükséges feltétlenül mindkét elektródát a külső üvegedény 25 más-más pontjában megerősíteni, amint az az 1. és 2. ábrában feltüntetett kiviteli alakoknál történt. Az elektródák közül az egyik, illetve az elektródát hordó nyak egyidejűleg a másik elektróda tartója gyanánt is szolgál-30 hat. Ezen esetben az elektródák közül az egyik szigetelő anyagból, pl. kvarcból való állvány segélyével rögzíthető a másik elektródán, illetve ennek nyakán. Ennek az elrendezésnek. ha esetleg mélyterápiai célokból 35 állandó elektróda távolsággal dolgozunk, az az előnye, hogy az elektródák távolságát egymástól a hőmérséklet változásával csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem szükséges módosítani. 40 Az elektródákat nem kell feltétlenül két, egymással szembenálló él alakjában kiképezni. Az elektródáknak tetszőleges más alakja is lehet, így például félgömbök, csúcspontjaikkal egymással szemben álló parabolóidszerű 45 felületek gyanánt vagy más hasonló módon is képezhetők ki. Ha azonban egy síkban fekvő éleket kívánunk alkalmazni, akkor középpontos elrendezés is alkalmazható, úgyhogy az egyik elektróda köralakú, illetve el-50 liptikus tárcsát, a másik elektróda pedig megfelelő gyűrűt képez. Ezeknek a szimmetrikus elrendezéseknek az az előnye, hogy nemcsak egyenáramú, hanem váltakozó áramú feszültséggel is üzemben tarthatók. Az utóbbi eset-55 ben a két elektróda mindenike váltakozva anoda és katoda gyanánt szolgál, aminek azonban az említett oknál fogva keletkező, két különböző' gyújtópont csekély távolsága mellett zavaró hatása nincsen. Nem szimmetrikus elektrodaelrendezés számára természetesen az egyik irányú áram előnyösebb, ezek az elrendezések tehát szelepszerű hatást fejtenek ki és szelep gyanánt is használhatók. Röntgensugarakat szolgáltató készülék szempontjából különös fontossága van azon aszimmetrikus elektrodaelrendezésnek, amelynél az egyik elektróda olyan alakban van kiképezve, hogy a másik elektródát burkolja (3. ábra). Az egyik elektróda tehát például üreges henger vagy üreges kúp alakjában lehet kiképezve, amelyben a tárcsaalakú másik elektróda fekszik, illetve a két elektróda két közös tengelyű hengerből vagy kúpból, esetleg máseffélékből állhat. Ezzel az elrendezéssel az az előny jár, hogy az üreges elektróda egyidejűlég sugárvédő gyanánt képezhető ki, amennyiben annak nagyobb falvastagságot adunk és olyan anyagból készítjük, amely a sugarakat jól elnyeli. Ily módon terápiai célokra nem kívánatos sugárhatás elkerülhető, ellenben felvételeknél elérhető, hogy a lemezeket szóródási sugarak nem homályosítják el. Ha azonban mélyterápiai célokra lágy sugarakban lehetőleg szegény sugárzást kívá- ; nunk előállítani, akkor az elektródák távolságát egymástól oly nagyra választjuk, hogy röntgensugárzás előidézése szempontjából a feszültségnek csak csúcsértékei jönnek tekintetbe. Különösen, ha legfeljebb 125 periódusú ! műszaki célokra használatos lüktetésszerü váltakozó áram helyett nagyobb frekvenciájú váltakozó áramot használunk, előnyös az elektródák távolságát aképpen megválasztani, hogy a feszültség mindenkori csúcs- < értéke azon határérték környezetében fekszik, amelynél az áramátmenet bekövetkezik. Ezen esetben csekély energiafogyasztás és az elektródáknak ennek megfelelő kisebb fokú felmelegedése mellett aránylag erőteljes és i kemény sugárzást érünk el. Azon jelenség, hogy nagymértékben léghíjas térben közel egymáshoz elrendezett felületek között áramátmenet következik be, Lilienfeld-féle csövek szerint kiképezett lég- ] híjas edényeknél gyujtókisülés előidézésére is felhasználható. Ezen célból a 4. ábrában feltüntetett kiviteli alak szerint a Lilienfeldféle csöveknél használatos (B) katoda furatában a (C) segédelektrodát rendezzük el, i mely abba csekély szabad tér meghagyása mellett illik. A (G) csavaranya és a (H) rúgó között két, hőálló anyagból (pl. kvarcból) készült (Q) gyűrű van elhelyezve, amelyek révén a (B) és (C) elektródák egységes i merev katodát képeznek. Ezt a katodát több (S) huzalhurok és az (F) rúgó segélyével elmozdíthatatlanul a külső edényburkolat (K)
