81109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magnéziumhipokloritok előállítására

Megjelent 1935. évi június hó 23-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81109. SZAM. — IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás magnesiumhypochloritok előállítására. Dr. Kereszty György és dr. Wolf Emil vegyésze^, Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi február hó 5-ike. Eddig a magnesiumhypochloritokat kivétel nélkül nedves úton állították elő. A chlórmész előállítási módjához hasonló száraz előállítási módot egyedül Lunge 5 (Chm. Ind. 8. 1885 S 334—346.) kísérelte meg, s megállapította, hogy a magnesiumoxyd és magnesiumhydroxyd a mészhydroxydtól teljesen eltérően nem képeznek hypochloritokat, ha nedvesített száraz ál-0 lapotban chlór hatásának tétetnek ki. Lunge ezen megfigyelésével ellentétben kitűnt, miszerint a magnesiumhypochloritokat a mészhypochloritokhoz hasonlóan száraz úton is előállíthatjuk, ha csak ar-5 ról gondoskodunk, hogy a chlór behatási helyein a megnesiumbázis állandóan feleslegben legyen jelen. Ezen követelménynek, tekintettel arra, hogy a chlor a magnesiabázis felületére 0 hat, nem lehet oly egyszerűen eleget tenni, mintha oldatban menne végbe a reakció, amelyben az oldat keverése egymagában is biztosítja a reagensek folytonos elosztását. 5 Minthogy a magnesiabázisszemcsék felületeit, melyekre a chlor hatott, s ahol tehát a chlor pillanatnyilag feleslegben lehet, egyszerű keveréssel nem lehet a gázalakú chlor behatása alól időszakosan el-0 vonni, a chlorgáz hatását kell időszakosan kiiktatni, ill. a chlorgázt indifferens közeggel oly mérvben hígítani, hogy az ily módon lényegesen lassított chlorbehatás a felületeken ne okozza nagyobb chlorfe-5 leslegek felhalmozódását, mint aminőket egyrészt a keverés, másrészt a szilárd testekben s különösen a porozus magnesiumoxydban is fellépő lassú diffundálás oly mérvben tud szétoszlatni, hogy a magnesiumbázis állandóan feleslegben legyen. 40 Az eljárás egyik foganatosítási módja abban áll, hogy a reakcióhoz szükségelt vízmennyiséggel nedvesített magnesiumoxydot vagy hydroxydot alkalmas keverőtartályban, pl. mosott kavicsot tartalmazó 45 forgó dobban vetjük alá a chlor behatásának, mi mellett a chlor bevezetésének szabályozása által gondoskodunk arról, hogy a dob légtere állandóan csak néhány % chlort tartalmazzon s a hőmérsék a dob- 50 ban ne emelkedjen. A dob eredetileg levegővel lévén tele, a chlor a bevezetéskor állandóan higíttatik ezen légmennyiség által, s minthogy a dob forgása közben a kavics a magnesiabázist állandóan őrölve 55 és keverve, folytonosan megújítva annak reaktív felületét, kellő óvatosság mellett betarthatjuk azon követelményt, hogy a chlor gyakorlatilag mindenütt csak fölös magnesiumbázissal kerüljön érintkezésbe. 60 Az eljárás egy másik foganatosítási módjánál higító közeg gyanánt nem gázt, hanem valamely indifferens folyadékot, pl. benzint, széntetrachloridot, stb. használunk. A folyékony higítóközeg meggá- 65 tolja a gázalakú chlornak a magnesiabázisra való közvetlen behatását, úgyhogy a chlor csak a higítóközegben végbemenő diffusiója arányában juthat a magnesiabázishoz, melynek túlsúlya üymódon a re- 70 akcióban jobban van biztosítva, mint az előbbi példánál. A folyékony higítóközeg alkalmazásának további előnye az is, hogy a chlorozás terméke könnyebben különíthető, illetve 75 távolítható el a tartályból, mint az elsősorban ismertetett eljárási módnál. Az eljárás természetesen a fenti példák-