81108. lajstromszámú szabadalom • Eljárás generátorkátrány és hasonló, nehezen desztillálható folyadékok desztillálására

mazása mellett tovább folytatjuk. Minthogy a generátorkátránynak és a nehezen desztillálható egyéb folyadékok egynémelyikének az a tulajdonsága van, hogy 5 100°-on felül hevítve oxigéntartalmú vegyületekből vizet hasítanak le, a desztillálás ezen második szakaszában szintén könnyen habzás mutatkozik. Ezt a hátrányt azáltal kerülhetjük el, hogy az el-10 járás első szakaszában a hozzákevert víztől megszabadított kátrányt körülbelül 180—200°-ra (esetleg még magasabb hőmérsékletre) hevítjük és ezután a légtelenítést lassan megkezdjük. A folyadék 15 hőmérsékletét állandó értéken tartva, folyton fokozódó légritkítással kezdetben kevés vizet és azután a nyersanyag kisebb hőmérsékleten forró alkatrészeit ledesztilláljuk. A légritkítás fokozását különö-20 sen kezdetben igen lassan végezzük, hogy a keletkező víz ne okozza az anyag hirtelen felemelkedését. Ha pl. körülbelül 15—17 mm higanyoszlopnyomást értünk el, akkor ettől kezdve a habzás veszélyé-25 tői általában nem kell tartanunk és a vákuumban való desztillálást minden további nélkül üvegszurok vagy koksz képződéséig folytathatjuk. A desztillálás gyorsítására a folyadé-30 kon az eljárás ezen esetében is gáz- vagy gőzáramot vezetünk át, melyet esetleg túl is hevíthetünk. Nagyobb mértékű túlhevítés azonban csak attól kezdve célszerű, ha a habzás veszélyét a leírt módon 35 már elhárítottuk. Az ismertetett eljárásnál a barnaszénből származó rendkívül nehezen desztillálható generátorkátránynak vákuumban koksszá való sima desztillálása is sikerül 40 és pedig anélkül, hogy úgy, mint a rendes nyomáson végzett desztillálásnál külön rendszabályokra, pl. benzol hozzáadására volna szükség. A vákuumban végzett desztillálással a 45 rendes nyomáson végzett desztilláláshoz viszonyítva a párlat sokkal jobb termelési hányadát érjük el és nagyobb tisztaságú, szebb színű és jobb szagú frakciókat kapunk. Az alacsonyabb hőfokon 50 forró párlatok fűtőolajoknak, a magasabb hőfokon forró párlatok pedig, amennyiben nem használhatók el közvetlenül kőolajok gyanánt, paraffingyártásra használhatók, míg a paraffin kisajtolásá-55 ból származó maradékok a kenőolajgyártás kiindulási anyagait képezik. Természetes, hogy az eljárás első szakaszában víztelenített nyers kátrány, mint olyan is felhasználható a szokásos célokra. I. Példa. 100 kg barnaszéngenerátorkátrányt (mely a huckingeni Mannesmanncső gyárakból származik) acélretortában, mely térfogatának körülbelül V3

-áig kátránynyal van töltve, körülbelül 100°-ra hevítünk. A retortában először is körülbelül 200—250 mm higanyoszlopnyomást hozunk létre, ami által a desztillálás megindul. Amint a desztillálás mértéke csökken, a nyomást körülbelül 10 mm-el csökkentjük és ezután ezen a nyomáson addig desztillálunk tovább, míg újból a desztillálás sebességének csökkenését észleljük, mire a nyomást újból 10 mm-el csökkentjük. Ily módon a vizet 2—4 óra alatt kiűzhetjük anélkül, hogy túlhabzás következnék be. Ha a kátrányhoz kevert teljes vízmennyiség le van desztillálva, akkor a vákuumot közömbös gáz vagy gőz, vagy levegő bevezetésével megszüntetjük és a kátrányt rendes nyomáson vagy csak kevéssel a légköri nyomás alatt körülbelül 180—200°-ra hevítjük és egyelőre ezen a hőmérsékleten tartjuk. Ezáltal a folyadékból víz válik le. Ezt követőleg a leválasztott víz eltávolítására a légritkítást igen lassan megkezdjük és emellett célszerűen nem megyünk 250—300 mm higanyoszlopnyomás alá. Most a nyomást úgy, amint ezt a kátrányhoz kevert víz eltávolítása számára leírtuk, fokozatosan csökkentjük és végül 15—17 mm higanyoszlopnyomásnál körülbelül 150—160° forrponthoz jutunk. A desztillálás ettől kezdve gyorsan megy végbe, a retorta hőmérsékletét lassankint fokozhatjuk és a kátrányt a vákuumban egészen koksz képződésééig desztillálhatjuk. A desztillálás végén krakfolyamat észlelhető és a nyomás gáz lehasítása következtében emelkedik. Ezen munkafolyamat időtartama 3—4 óra. Az eljárás folyamán a következő terméket kapjuk: 8.00% vizet, 0.13% a vízzel együtt kiűzött könnyen forró olajpárlatot, 24.98% 165"-ig terjedő forrpontú párlatot (15 mm higanyoszlop nyomáson), 44.50% 268" forrpontig terjedő párlatot (a folyamat végén 31 mm higanyoszlop nyomáson a folyadék krakolása mellett) és 20.33% kokszot. A 165°-ig terjedő forrpontú párlat fűtő-