81090. lajstromszámú szabadalom • Folyóvíz alatt működő lengőlapátos kerék

Megjelent 1. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81090. SZÁM. — V/d/3. OSZTÁLY. „Folyó víz alatt működő lengőlapátos kerék." Horváth Péter budapesti magánzó, mint Horváth Ferenc technológus jogutódja és Mráz József budapesti tisztviselő. A bejelentés napja: 1921. évi január hó 15-ike. A jelen találmány tárgya oly szerkezet, melynek segélyével folyó vizek hajtóereje állandóan kihasználható erőkifejtésre akkor is, ha a folyó víz felszíne be van fagyva, 5 vagy ha a folyónak nincs helyi esése. Erre a célra jelen találmány szerint teljesen víz alatt működő lapátkereket alkalmazunk. A kerék a vízfolyás irányára keresztben elhelyezett tengellyel bir és rajta a ten-10 gellyel párhuzamosan lengő lapátok vannak elrendezve olyképpen, hogy ha azok a víz sodrával szöget zárnak be nagy ellenállási felületet nyújtanak a víz sodrának, ha pedig életüket mutatják a víz folyásának, akkor a 15 víz majdnem teljesen ellenállás nélkül folvik el mellettük. A lapátoknak az egyik helyzetből a másikba való átbillentése automatikusan történik, és erre a célra maga a folyó víz nyo-20 mása van felhasználva. A lapátok munkahelyzetében való rögzítését ütközők útján érjük el, melyekhez a lapátok a víz nyomása által odaszoríttatnak. A kerék tengelyének állása szükség sze-25 rint lehet függélyes, vízszintes vagy ferde, csak az a lényeges, hogy a víz folyására keresztben álljon. A csatolt rajzon a találmány egyik alakjában látható, mégpedig az 1. ábra metszet a 30 kerék tengelyére merőlegesen, 2. ábra oldalnézet. A csatolt rajzon (T) jelenti a keréktengelyt, mely a víz folyási irányával keresztben van elhelyezve. Erre a tengelyre (K—K) koron-35 gok vannak felerősítve, mely korongok között a (T) tengelyhez párhuzamos, tengely körül lengő (L1—L8) hajlított lengőlapátok lógnak, melyek az (RÍ—R8) jelzésű tengelyeken vannak forgathatóan felerősítve. A (K) korongokon ezenkívül (Pl—P8) 40 ütköző rudak vannak elrendezve, melyek az (L1—L8) lapátok egyirányú kilengését határolják, tehát minden (R) tengelyhez tartozik egy (P) ütköző, mely a korongon az (R) tengelyhez képest radiálisan van elhe- 45 lyezve. A kerék a következőképen működik: A víz sodra a lapátokat (R) tengelyeik körül elforgatni igyekszik. Minthogy ezek szabadon függnek, azokat elforgatja, míg csak a 50 lapát akadályba nem ütközik. Ha a víz sodra balról jobbra mutat, a kerék felső felében a lapátok mindaddig elforognak, míg csak a lapát a (P) ütközőnek neki nem fekszik. Az alsó felében ellenben a lapát önsúlya p5 és a víz sodra a lapátot közel vízszintes helyzetbe, illetve a víz sodrával párhuzamos helyzetbe hozza. A felső' félkerék lapátjai így nagy ellenálló felületet nyújtanak a víz sodrának, míg az alsó lapátok eo csak egész kis ellenálló felületet adnak a víznek, ennek folytán a keréknek az óra járásával egyezően forognia kell. Célszerű a lapátokat nem egyenesre, hanem görbe felületre képezni, még pedig úgy, hogy a 65 víz folyása homorú felületüket érje. A lapátokat egyik helyzetből a másikba maga az önsúly és a víz nyomása hozza azáltal, hogy pl. az (R3—P3) helyzetből továbbforgó lapátot a víz nyomása 70 a (P3)-tól elforgatni igyekszik és mivel ennek semmi sem állja útját, el is forog és igyekszik a víz sodra irányában élivel elhelyezkedni. (R7) helyzetnél éppen az ellenkezője történik; itt a lapátok ismét 75 neki fekszenek az ütközőknek és ismét felveszik a víz nyomását. A folyó víz tehát ezek szerint a kerék